A kultúra segítségével épül a városbrand Budapesten

A kulturális intézmények és fesztiválok városbrandet építenek Budapesten. Történeteket, értékeket mutatnak, közösségeket hoznak létre - mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője csütörtökön egy szakmai konferencián.

MTI

A BFTK szakmai támogatásával megvalósult, turisztikai marketinggel foglalkozó rendezvény kulturális paneljében Bán Teodóra arra hívta fel a figyelmet, hogy a kultúra általi közösségek kialakítása felelősséggel jár, bármilyen műfajról is legyen szó, egy bizonyos szint alatt nem hívhatnak művészt a produkciókba. "A vonzerőt az intézmények, a termékek jelentik, ez igenis kapcsolódik egy közösségi élményhez" - fogalmazott Bán Teodóra.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy az általa vezetett intézmény eddigi tizenegy éves története során hármas közösség épült ki. Ennek egyik összetevője a közönség, a másik, hogy a művészek szeretnek a Müpában fellépni, harmadrészt az itt dolgozók próbálják a lehető legjobb környezetet biztosítani a nézők és a művészek számára.

Mint kifejtette, a gazdasági haszon, valamint a város szellemi pezsgéséhez adott haszon egyaránt fontos a Müpa számára, ehhez kapcsolódik a Szeretek itt lenni! kampányuk is. "Szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre, de kell, hogy legyenek szimbolikus, nagyszabású dolgok is, amelyek a Budapesthez, az országhoz kapcsolódnak. A fesztiválok ezen elemeket kapcsolják össze".

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár 32 ezer bérletesük van, az előadásokon egyszeri közösségek alakulnak ki, és az intézmény feladata, hogy a folyamatos impulzust kreativitással, a nemzetközi trendeket figyelve kialakítsa.

"Az operaházi épülettúrákon évente 160 ezren vonulnak át, az előadásainknak tavaly majdnem 600 ezer nézője volt. A közönség mintegy fele külföldi, egyre több az orosz néző. Ha nem számoljuk a nálunk dolgozó 1200 ember fizetését, az utánuk kifizetett járulékokat, az állami támogatásnak, az évi 3-4 milliárd forintos költésnek duplája jön vissza" - sorolta Ókovács Szilveszter.

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy míg a hozzájuk tartozó Vármúzeum látogatóinak 70-80 százaléka külföldi, a szintén a BTM ernyője alatt működő Aquincumi Múzeum, Budapest Galéria, a Bálna esetében is mindössze 20-20 százalék ez az arány.

A beszélgetés résztvevői beszéltek a hozzájuk kapcsolódó intézmények kommunikációs-marketing lehetőségeiről is. Mint elhangzott, a Müpában harmincan dolgoznak a marketing területen, viszont nincs reklámügynökségük. "Kiemelten fontos számunkra a közönségkapcsolati rendszer, a CRM, amelyen keresztül új és meglepő marketing-módszereket is használni lehet" - fűzte hozzá Káel Csaba. Ókovács Szilveszter beszámolt arról, hogy a Magyar Állami Operaházban 14 ember foglalkozik marketinggel, és az éves kiadásuk, 14,5 milliárd forintból csak 400-500 millió megy kommunikációra, ami szerinte nagyon kevés a nívó megtartásához.

Fotó: Horváth Péter Gyula- 061.hu