Pesti Srácok

1956 - Amerikai hírügynökségi fotók a Mai Manó Házban

Az Associ­ated Press (AP) amerikai hírügynökség fotóiból készült válogatással emlékezik meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról a Mai Manó Ház és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége október 7. és 22. között látható kiállítása.

MTI

Az AP fotósai már több mint százötvenöt éve dokumentálják a történelem eseményeit, és több mint harminc Pulitzer-díjat tudhatnak magukénak. Ez a kiállítás a forradalom következményeit tár­ja a közönség elé, azt, hogy kétszázezer magyarnak kellett elmenekülnie, hogy egy idegen országban kezdjen új életet. Mintegy harmincötezren telepedtek le közülük az Egyesült Államokban, ahol az amerikai-magyar közösség tovább virágzott és jelentősen hozzájárult az ország kulturális, oktatási és tudományos eredményeihez - olvasható a Mai Manó közleményében.

PestiSracok facebook image

A kiállított fotók 1956 októberének eseményei után az Egyesült Államokba elsőként érkezett menekültek tapasztalatait mutatják be azután, hogy a bevonuló szovjet csapatok leverték a forradalmat. Amellett, hogy az Egyesült Államok sürgette a szovjet beavatkozást elítélő ENSZ-nyilatkozatot, Amerika különleges eljárásokat is bevezetett annak érdekében, hogy minél több, a kommunista megtorlás elől menekülő embert tudjon befogadni.

Bár a menekültek az Egyesült Államok külön­böző részein találtak otthonra, legtöbbjük a New Jersey államban található és az ameri­kai hadsereg által fenntartott Camp Kilmer befogadó táborban esett át a bevándorlási el­járáson. Dwight Eisenhower elnöksége alatt létrehoz­tak egy civilekből álló szervezetet. A Magyar Menekültsegélyezési Bizottságot (Committee for Hungarian Refugee Relief) több mint húsz civil és kormányzati szerv tevékenységét koordinálta, amelyek a menekültek regisztrálásával és a képzettségüknek megfe­lelő munkalehetőség felkutatásával foglalkoz­tak. A menekültek elhelyezését javarészt jótékonysági és egyházi szervezetek végez­ték.

A bevándorlási eljárás nagyon összetett folyamat volt. Nagy számban kellett az Egyesült Államokba áttelepíteni olyan embereket, akik az erőszak és a zűrzavar közepette majdnem mindenüket elvesztették és szinte alig vagy egyáltalán nem beszéltek angolul. A kiállítás képanyaga ezt az utazást dokumentálja, és azt, ahogy a menekültek egy új élethez és a velejáró új szokásokhoz alkalmazkodtak, miközben az jár a fejükben, hogy vajon mi­lyen állapotok uralkodnak a hazájukban.

Fotó: fortenpan

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.