1956 - Amerikai hírügynökségi fotók a Mai Manó Házban

Az Associ­ated Press (AP) amerikai hírügynökség fotóiból készült válogatással emlékezik meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról a Mai Manó Ház és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége október 7. és 22. között látható kiállítása.

MTI

Az AP fotósai már több mint százötvenöt éve dokumentálják a történelem eseményeit, és több mint harminc Pulitzer-díjat tudhatnak magukénak. Ez a kiállítás a forradalom következményeit tár­ja a közönség elé, azt, hogy kétszázezer magyarnak kellett elmenekülnie, hogy egy idegen országban kezdjen új életet. Mintegy harmincötezren telepedtek le közülük az Egyesült Államokban, ahol az amerikai-magyar közösség tovább virágzott és jelentősen hozzájárult az ország kulturális, oktatási és tudományos eredményeihez - olvasható a Mai Manó közleményében.

A kiállított fotók 1956 októberének eseményei után az Egyesült Államokba elsőként érkezett menekültek tapasztalatait mutatják be azután, hogy a bevonuló szovjet csapatok leverték a forradalmat. Amellett, hogy az Egyesült Államok sürgette a szovjet beavatkozást elítélő ENSZ-nyilatkozatot, Amerika különleges eljárásokat is bevezetett annak érdekében, hogy minél több, a kommunista megtorlás elől menekülő embert tudjon befogadni.

Bár a menekültek az Egyesült Államok külön­böző részein találtak otthonra, legtöbbjük a New Jersey államban található és az ameri­kai hadsereg által fenntartott Camp Kilmer befogadó táborban esett át a bevándorlási el­járáson. Dwight Eisenhower elnöksége alatt létrehoz­tak egy civilekből álló szervezetet. A Magyar Menekültsegélyezési Bizottságot (Committee for Hungarian Refugee Relief) több mint húsz civil és kormányzati szerv tevékenységét koordinálta, amelyek a menekültek regisztrálásával és a képzettségüknek megfe­lelő munkalehetőség felkutatásával foglalkoz­tak. A menekültek elhelyezését javarészt jótékonysági és egyházi szervezetek végez­ték.

A bevándorlási eljárás nagyon összetett folyamat volt. Nagy számban kellett az Egyesült Államokba áttelepíteni olyan embereket, akik az erőszak és a zűrzavar közepette majdnem mindenüket elvesztették és szinte alig vagy egyáltalán nem beszéltek angolul. A kiállítás képanyaga ezt az utazást dokumentálja, és azt, ahogy a menekültek egy új élethez és a velejáró új szokásokhoz alkalmazkodtak, miközben az jár a fejükben, hogy vajon mi­lyen állapotok uralkodnak a hazájukban.

Fotó: fortenpan