Pesti Srácok

Az író, aki bejött a hidegről - 85 éves John le Carré

Október 19-én lesz nyolcvanöt éves John Le Carré angol író, a kémregény-irodalom egyik legjelentősebb alakja. A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának.

MTI

David John Moore Cornwell néven a délnyugat-angliai Poole-ban látta meg a napvilágot. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el, alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg. Sokan ezt tartják legjobb alkotásának.

PestiSracok facebook image

Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a négyhatalmi megszállás alatti Bécsben, a hadsereg hírszolgálatánál teljesítette. 1952-ben hazatért, és az oxfordi Lincoln College-ban folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Apja 1954-ben tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ügynök lett és nyelveket tanított.

1959 és 1964 között az MI6, a hírszerzés embereként diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Munkája természetéből fakadóan, még bonni tartózkodása idején, álnéven kezdett el írni. 1961-ben jelent meg első regénye. Az Ébresztő a halottak című könyvben teremtette meg George Smiley alakját, akit állítólag az oxfordi Lincoln College egykori rektoráról mintázott.

Világhírűvé második regénye tette, A kém, aki bejött a hidegről című művet a berlini fal felhúzása (1961), az akkor felgyülemlett megrendítő élmények, feszültségek hívták életre. Az 1963-ban megjelent mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott - számos díjat és elismerést nyert el, többek között 1964-ben a Somerset Maugham-díjat is. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység, és 1964-ben kilépett a hírszerzéstől.

Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletekben gazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.

A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: A panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyvében, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben, a terrorizmus témája bukkan fel legutóbbi, a Törékeny igazság című regényében. 2016 szeptemberében jelent meg önéletírása, The Pigeon Tunnel: Stories from My Life címmel.

Alkotásai népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével. Külön érdekesség, hogy ha csak pár pillanatra is, de több, a nevével fémjelzett filmben is feltűnik. Jó néhány tévésorozat forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, mint például Az áruló és a The Night Manager.

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért. Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.

A több mint negyven éve a cornwalli St. Buryanben élő író 2011-ben az Oxfordi Egyetem neves Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát, amelyben egyebek közt leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is megtalálhatók.

Fotó: smokingbarrels.blog.hu

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.