Pesti Srácok

Az író, aki bejött a hidegről - 85 éves John le Carré

Október 19-én lesz nyolcvanöt éves John Le Carré angol író, a kémregény-irodalom egyik legjelentősebb alakja. A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának.

MTI

David John Moore Cornwell néven a délnyugat-angliai Poole-ban látta meg a napvilágot. Nehéz gyerekkora volt: ötéves volt, amikor anyja elhagyta a családot (igaz, tizennyolc évvel később visszatért), apja pedig gyakorta került összetűzésbe a törvénnyel, többször is ült börtönben. Apjához nem fűzte bensőséges viszony, 1975-ben bekövetkezett halála után a temetés költségeit állta ugyan, de az eseményre nem ment el, alakját az 1986-ban megjelent Egy tökéletes kém című könyvében mintázta meg. Sokan ezt tartják legjobb alkotásának.

PestiSracok facebook image

Le Carré Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a négyhatalmi megszállás alatti Bécsben, a hadsereg hírszolgálatánál teljesítette. 1952-ben hazatért, és az oxfordi Lincoln College-ban folytatta tanulmányait, közben a brit elhárításnak, az MI5-nek is dolgozott, 1958-ban tiszti rangot kapott. Apja 1954-ben tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ügynök lett és nyelveket tanított.

1959 és 1964 között az MI6, a hírszerzés embereként diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Munkája természetéből fakadóan, még bonni tartózkodása idején, álnéven kezdett el írni. 1961-ben jelent meg első regénye. Az Ébresztő a halottak című könyvben teremtette meg George Smiley alakját, akit állítólag az oxfordi Lincoln College egykori rektoráról mintázott.

Világhírűvé második regénye tette, A kém, aki bejött a hidegről című művet a berlini fal felhúzása (1961), az akkor felgyülemlett megrendítő élmények, feszültségek hívták életre. Az 1963-ban megjelent mű - amelyről Graham Greene azt mondta, hogy a legjobb kémtörténet, amelyet valaha is olvasott - számos díjat és elismerést nyert el, többek között 1964-ben a Somerset Maugham-díjat is. Mindez és a nem csekély szerzői honorárium hamar meggyőzte arról, hogy az ügynöki munkánál kifizetődőbb az alkotói tevékenység, és 1964-ben kilépett a hírszerzéstől.

Az író, "aki bejött a hidegről", ezt követően sorra jelentette meg jórészt saját tapasztalatait feldolgozó regényeit, amelyekben jéghideg realizmussal, hűvös eleganciával és távolságtartó iróniával bonyolítja a szálakat, részletekben gazdag leírásai, alakjainak pszichológiailag is hiteles kidolgozottsága műveinek védjegyévé vált.

A nyolcvanas évekig őt tartották a hidegháború egyik legismertebb krónikásának. A Szovjetunió szétesése, a kommunizmus bukása után regényeinek témái és helyszínei is megváltoztak: A panamai szabó című regénye Közép-Amerika bonyolult világát idézi, az afrikai kontinenst sújtó problémákról ír A zebra dala és Az Elszánt diplomata című könyvében, a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be A mi emberünkben, a terrorizmus témája bukkan fel legutóbbi, a Törékeny igazság című regényében. 2016 szeptemberében jelent meg önéletírása, The Pigeon Tunnel: Stories from My Life címmel.

Alkotásai népszerűségét jelzi, hogy több regényét is megfilmesítették. A panamai szabót Pierce Brosnan, az Elszánt diplomatát Ralph Fiennes és Rachel Weisz, a Suszter, szabó, baka, kémet Gary Oldman főszereplésével vitték filmre. Legutóbb 2014-ben Az üldözött című filmjét mutatták be, Anton Corbijn rendezésében, az azóta elhunyt Philip Seymour Hoffman főszereplésével. Külön érdekesség, hogy ha csak pár pillanatra is, de több, a nevével fémjelzett filmben is feltűnik. Jó néhány tévésorozat forgatókönyve is az ő nevéhez fűződik, mint például Az áruló és a The Night Manager.

2008-ban a Times magazin a 22. helyen rangsorolta az "50 legnagyobb brit író 1945 óta" című listáján. Neve szerepelt a Man Booker-díjra jelöltek között is, igaz, maga kérte, hogy erről a listáról vegyék le, mert nem versenyez irodalmi díjakért. Le Carré politikai témájú írásaiban csípősen kritizálja a brit viszonyokat, az iraki háborút mélyen elítélte, miként honfitársainak hozzáállását is.

A több mint negyven éve a cornwalli St. Buryanben élő író 2011-ben az Oxfordi Egyetem neves Bodleian Könyvtárának adományozta könyv-, magánkézirat- és fotóarchívumát, amelyben egyebek közt leghíresebb regényeinek vázlatai és kéziratai is megtalálhatók.

Fotó: smokingbarrels.blog.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.