Pesti Srácok

Gyásztávirat – Elhunyt Tóth István fotográfus

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Tóth István érdemes művész és Balázs Béla-díjas fotográfus, a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító, egyben legidősebb tagja - tudatta fia, Apáti-Tóth Sándor fotóművész.

MTI

A klasszikus fotográfia egyik utolsó mestere volt, rendkívüli szakmai tudás, kompozíciós érzék teszi összetéveszthetetlenné képeit. Legsikeresebb portréja a Nehéz út volt, amely saját életének is szimbólumává vált. Tóth Istvánt Cegléd város és a Magyar Fotóművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később gondoskodnak.

PestiSracok facebook image

Nyáregyházán született 1923. július 26-án. Kisgyermek volt, amikor szülei Ceglédre költöztek, és élete végéig ragaszkodott szeretett városához. Első fényképezőgépét szorult helyzetben lévő barátjától vette családi fotók készítésének szándékával.

Véletlenül került kezébe egy fotós szaklap, benne Haller Frigyes, a kiváló szakíró fotóművészetről szóló tanulmányával, amely magával ragadta. Ismeretlenül kopogtatott be a mesterhez, aki a kezdő munkáiban meglátta a tehetséget. A fiatal fotográfus megszívlelve Haller igen szigorú képbírálatait és több év kemény munkája után eredményesen mutatkozott be a bordeaux-i fotószalonon.

Páratlan kitartással juttatta el kollekcióit Ceglédről a világ valamennyi kontinensére: 52 országban több mint 2200 kiállításon bemutatott műveiért 327 díjjal jutalmazták, 1980-ban New Yorkban az Évszázad kiváló fotóművésze címet is megkapta.

Képzőművészekről, írókról készített fotói Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Borsos Miklós, Illyés Gyula, Déry Tibor és számos kiválóság arcvonását, karakterét őrzik. Alapító és egyben a legidősebb tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Pest megye és Cegléd díszpolgára, Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend birtokosa, számos nemzetközi fotográfiai társaság tiszteletbeli tagja.

Székely Aladár-díjat 1980-ban kapott, 1985-ben UNESCO-díjat vehetett át, a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíját 1998-ban kapta meg, 2009-ben Hazám-díjas lett. Tagja volt a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (FIAP), valamint a Magyar Alkotóművészek Szövetségének is.

Több mint száz önálló kiállításon mutatták be képeit, fotói szerepeltek Buenos Airesben, Rio de Janeiróban, Hamburgban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban, Új-Delhiben, Budapesten többek között a Műcsarnokban és a Vigadóban. 1985-ben ötnyelvű album jelent meg fotóival, 1993-ban Tények és emlékek címmel dokumentumkötet.

Századik önálló kiállítását 1996-ban katalógus örökítette meg. C. Fehér Ferenc 2003-ban Az évszázad kiváló fotóművésze, Tóth István címmel jelentetett meg róla kötetet, életmű albumát - magyar és angol nyelven 2006-ban adták ki.

Fotó: maimanohaz.blog.hu (Urbán Ádám: Részlet a PéldaKépek című sorozatból Tóth István Nehéz út volt című fotójával)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.