Pesti Srácok

Országút a pokolba – Az Inferno című filmről

Nem kell kódfejtőknek lennünk, hogy azonnal feltegyük magunknak a kérdést: Robert Langdon professzornak miért kell az életét is kockáztatva behatolnia a kommandósokkal körülzárt Palazzo Vecchióba, hogy megnézze Vasari a marcianoi csatát ábrázoló híres festményét? Miért nem nézi meg gyorsan a neten?

PZL – 061.hu

De nem, ezzel a kérdéssel tönkretesszük a művészettörténeti misztikus thrillert, hiszen épp az a lényeg, hogy mindig az eredeti helyszíneken, múzeumokban, képtárakban, templomokban kell elkapni a gyilkost, miközben el kell merülni a műélvezetben is. Dan Brown nem tesz mást, mint kirakóst játszik. A rejtélyekkel és különböző filmes toposzokkal is. Klasszikus filmes motívumokat helyez egymás mellé, az egészet, mint valami szaloncukros sztaniolpapírt lepréseli egy vastag művészettörténeti albumban. A film azzal kezdődik, hogy Robert Langdon (Tom Hanks), a Harvard szimbólumkutatója egy kórházi ágyon ébred, nem tudja hogy került oda. Azt hiszi, Bostonban van, de közben kiderül, hogy kicsit messzebb, Firenzében tartózkodik.

PestiSracok facebook image

inferno_yt_1280x720_1

Mára már önálló tékája van az amnézia-filmeknek, de a világ turisztikai célpontjain végigszáguldó, James Bondot idéző versenyfutást sem nevezhetjük komoly innovációnak, arról nem beszélve, hogy Dan Brown a korábbi regényeinek kottáiából játszik, így az Inferno csak annyiban különbözik a TV2 vasárnapi misztikus krimijeitől, hogy nem Tia Carrere az ügyeletes jó csaj, hanem Felicity Jones, akit majd a decemberben bemutatásra kerülő Zsivány Egyesben ismerünk meg igazán.

Megfordulunk Firenzében, Velencében és Isztambulban, de kiszúrhatjuk a budapesti helyszíneket is, mert a film néhány jelenete a magyar fővárosban forgott. A milliárdos Zobrist készített egy vírust, amivel el akarja pusztítani a föld lakosságának nagy részét, mert szerinte csak ez lehet a válasz a túlnépesedésre, csak így menthető meg a bolygó. Már ez a motívum is iszonyatosan bombasztikus, gyakorlatilag a thrash-filmek közé rendeli a Ron Howard széteffektezett, túlszínezett moziját. És elindul a hajsza a vírusért, amit több ország meg akar szerezni magának. És hogy hová rejtette Zobrist? Nos, ehhez adnak megoldó kulcsokat Vasari festményei, vagy a Dante halotti maszkjára írt idézet.

inferno_borito

Az isteni színjáték és a tömeggyilkos vírus találkozása a Pokol bugyraiban, illetve a nagy képtárak titkos ajtói mögötti folyosókon. És persze az is világos, hogy nem lehet komolyan venni egy olyan filmet, amiben elhangzik ez a mondat: maga az emberiség utolsó reménye. Mégis várnánk valamit, legalább egyetlen olyan gondolatot, beállítást, bármit, hogy azt mondjuk: no, ezért az három másodpercért érdemes volt megnézni ezt az amnéziás, menekülős, kódfejtős színezőt.

A film lefuttat egy teljesen felesleges szerelmi szálat is, de Langdon professzor és régi kedvesének újra egymásra találása egyszerűen nincs felrakva, a néző nem nagyon tud mit kezdeni ezzel, csak nézünk, mint a tízéves gyerekek, hogy mi az, amit anyu és apu nem mondott el nekünk. Cerca, trova! – azaz Keress és találj! – olvashatjuk Vasari híres festményén látható mondatot. Nos, mi kerestünk volna egy kellemes hétvégi kikapcsolódást, de az Infernóval nem találtuk meg.

Inferno
amerikai-japán-török-magyar misztikus thriller
rendezte: Ron Howard
Szereplők Tom Hanks, Felicity Jones, Ben Foster
Bemutató: 2016. október 13.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.