Pesti Srácok

Nálunk vendégeskedik a lengyel történelmi festészet egyik remekműve

Kicsomagolták Jan Matejko monumentális művét, a Rejtan, Lengyelország eleste című festményt kedden a Műcsarnokban, ahol november 22-től Az első aranykor címmel az Osztrák-Magyar Monarchia festészetét bemutató kiállításon lesz látható.

MTI

A Műcsarnok alapításának 120. évfordulóját ünneplő kiállítás a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét mutatja be Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével, csaknem 200 művön keresztül - mondta Sármány-Parsons Ilona, a tárlat tudományos kurátora. Hozzátette: a Lengyelország első felosztása elleni hősies tiltakozásról szóló, 1866-os képet a 19. századi lengyel történelmi festészet nagy alakja, Jan Matejko első főműveként tartják számon.

PestiSracok facebook image

Matejko korabeli magyarországi népszerűségét mutatja, hogy a kiállításon látható festményei röviddel keletkezésük után mind megjárták Budapestet, a lengyel történelemkönyvekből pedig 150 éve nem hiányozhatnak Matejko festményei - emlékeztetett. A kurátor elmondása szerint a Rejtan aranyérmet nyert az 1867-es Párizsi Világkiállításon, ahol Ferenc József megvásárolta, majd a képet a következő évben mutatták be Budapesten. A 282 centiméterszer 487 centiméteres olajfestményt a független Lengyelország megalakulása után Varsóba szállították, hogy a királyi palotában állíthassák ki. A második világháború idején a német megszállók elől a palota pincéjében rejtegették az alkotást, amely komoly károsodásokkal ugyan, de átvészelte az épület lerombolását is. A most is Varsóban őrzött remekmű a 2. világháború óta nem hagyta el Lengyelországot, a kölcsönzés így rendkívüli gesztusnak számít - hangsúlyozta Sármány-Parsons Ilona. Mint hozzáfűzte, a négy és fél évtized festészeti fejlődéséből ízelítőt adó tárlat a korszak fő stílustörekvéseit korszakokra bontva mutatja be, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire.

A korszak több remekművét felvonultató kiállítás különösen látványos fejezete lesz a három "festőfejedelem": Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális és több kisebb alkotásának együttes bemutatása - emelte ki a kurátor. Az első aranykor című kiállítás november 22-től 2017. március 12-ig lesz látható a Műcsarnokban.

Fotó: Kovács Tamás, MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.