Pesti Srácok

Prága mérlegeli, hogy visszaállítják Radetzky szobrát

A cseh főváros önkormányzata mérlegeli, hogy visszaállítja a Kisoldali térre Joseph Wenzel Radetzky csehországi származású osztrák marsall szobrát, amelyet Csehszlovákia 1918-as megalakulását követően távolították el - írta a Novinky.cz cseh hírportál kedden.

MTI

A városi tanács a közelmúltban megbízatást adott egy építészeti tanulmány kidolgozására, hogyan lehetne felújítani a Kisoldali teret és közvetlen környékét, illetve újra az eredeti helyén felállítani a szobrot is. A patinás Kisoldali tér, amely a Prágai Vár, a Hradzsin alatti váralja központi tere, évtizedeken át autóparkolóként szolgált. A városi tanács egy éve úgy döntött, hogy a teret visszaadja a városlakóknak és a turistáknak. Első lépésként megszüntették a parkolást. A felújítási munkálatok kezdetét a jövő évre tervezik.

Joseph Wenzel Radetzky (1766-1858) életnagyságú szobra röviddel halála után, 1858-ban került a prágai Kisoldali térre. Csehszlovákia 1918 októberi megalakulása után azonban a túltengő hazafias felbuzdulás jegyében az osztrák császársághoz kapcsolódó köztéri műalkotásokat a csehek fokozatosan eltávolították, többnyire megsemmisítették, és csak ritka esetekben kerültek ezek a szobrok múzeumi gyűjteményekbe. Hasonló sors érte 1918 után Szlovákiában a magyar köztéri szobrokat.

Miután a Radetzky-szobrot a szakértők nagyon jó műalkotásnak tartották, még 1918 karácsonya előtt letakarták, bedeszkázták, és így elkerülte a pusztulást. A szobrot 1919-ben szétszedték és múzeumi raktárba szállították. A szocialista évtizedekben az osztrák császári marsall szintén a cseh nemzet ellenségének számított, így visszatérése a köztérre fel sem merülhetett. Az 1989-es rendszerváltás után azonban többen felvetették, hogy a cseh képviselőház és a szenátus szomszédságában lévő történelmi térnek vissza kellene adni egykori arculatát, beleértve a szobor felállítását is.

Végleges hivatalos döntés ugyan még nincs, de minden jel arra vall, hogy a híres és értékes lovas szobor rövidesen visszakerülhet az eredeti helyére, a prágai Kisoldali térre. Josepf Wenzel Radetzky gróf 1766-ban a csehországi Trebnitzben (ma Sedlcany) született és 1858-ban az olasz Milánóban halt meg, miközben fényes katonai karriert futott be, az osztrák császári hadsereg marsallja és a császár tanácsosa is volt. Neve az idősebb Johann Strauss által írt Radetzky-induló által vált közismertté és halhatatlanná.

PestiSracok facebook image

Kép: wdl.org

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.