Pesti Srácok

Betlehemi jászolkiállítás nyílt a Magyarság Házában

Megnyílt az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves alkotásokat bemutató 23. Betlehemi jászolkiállítás a Magyarság Házában csütörtökön Budapesten.

MTI

A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) kiállításával egyik legrégibb és legkedvesebb nemzeti hagyományunkat ápolhatjuk, lehetőséget adva a legkiválóbb magyar kézművesek számára, hogy betlehemi témájú alkotásaikat megismerhesse a közönség - mondta a megnyitón Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Elmondta, az idei pályázati felhívásra 120 határon inneni és túli kézműves nevezett be alkotásaival, amelyek közül 98 alkotó mintegy 200 művét válogatta be a szakmai zsűri a kiállítás anyagába. A betlehemezés az egész Kárpát-medencében a legismertebb adventi néphagyományok közé tartozik, a karácsonyi ünnepkör egyik leglátványosabb szimbóluma a liturgikus történetet megörökítő betlehemi jászol.

PestiSracok facebook image

A Magyar Kézművességért Alapítvány - az IPOSZ-szal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Kézműipari Tagozatával és a Ciszterci Egyházközséggel együttműködve - októberben 23. alkalommal hirdette meg pályázatát hazai és határon túli magyar kézművesek, népművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, egyének és közösségek részére. Pályázni természetes alapanyagokból készített, betlehemi jelenet szereplőivel, karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó tárgyakkal, népszokásokat megörökítő alkotásokkal lehetett.

A kiállítás anyaga két helyszínen, Budapesten a Magyarság Házában és Veszprémben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban látható. A Magyarság Házában adventi programokat szerveznek hétvégenként: szombaton az újvidéki Kapisztrán Ferences Ifjúsági Kórus lép fel, jövő szombaton a székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébániatemplom Musica Sacra kórusa lesz a vendégük. A 23. betlehemi jászol pályázat eredményhirdetése alkalmával a néprajzkutatókból, iparművészekből és a Ciszterci Egyházközség képviselőiből álló szakmai zsűri javaslatai alapján díjakat adtak át. Hasonlóan az előző évekhez, a kiállítás anyagából az idén is színes fotóalbum készült. A tárlat a Magyarság Házában január 8-ig látogatható, Veszprémben december 11. és január 6. között tekinthető meg.

Fotó: Mohai Balázs, MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.