Pesti Srácok

Magyarul is megjelent Tolkien első prózai műve

Először jelent meg magyarul J. R. R. Tolkien 1915-ben írt első prózai elbeszélése, a Kullervo története.

MTI

Az Európa Könyvkiadó közleménye szerint a történet a finn nemzeti eposz, a Kalevala egyik hőséről szól. Kalervo fia, ahogy Tolkien nevezte, a "boldogtalan Kullervo", természetfeletti erővel bír és tragikus sors vár rá. Bosszút esküszik a varázsló ellen, aki megölte apját és elrabolta az anyját. De amikor eladják rabszolgának, ráébred, hogy a sors elől nincs menekvés. Tudtán kívül vérfertőzést követ el ikernővérével, aki, amikor rájön az igazságra, egy szikláról a mélybe veti magát. Mint írják, mindez a Szilmarilok hőse, Húrin fia Túrin Turambar történetére emlékeztetheti az olvasókat. Tolkien életében fontos szerepet játszott a Kalevala, a finn legendán tanult meg prózát írni a költemények után, és egész életében vissza-visszatért az eposzhoz.

PestiSracok facebook image

"Kullervo, Kalervo fia talán a legkevésbé megnyerő Tolkien hősei között: faragatlan, mogorva, indulatos és bosszúszomjas, és külsőleg is visszatetsző. Ám e tulajdonságok reálissá teszik alakját, perverz módon vonzóvá e tulajdonságok ellenére, vagy éppen miattuk" - idézi a közlemény az amerikai Tolkien-kutatót, Verlyn Fliegert, aki a kötet szerkesztőjeként az előszó mellett bőséges magyarázattal és jegyzetekkel, valamint egy alapos tanulmánnyal egészítette ki Kullervo történetét.

A történet befejezetlen kézirata - az elbeszélés egy részét Tolkien csak vázlatosan jegyezte fel - az oxfordi Bodleian Könyvtár gyűjteményének darabja. A szöveg 2015-ben jelent meg először angol nyelven a HarperCollins kiadónál, amely Kullervót akkor Tolkien legsötétebbnek és legtragikusabb hőseként jellemezte. Az elbeszélés korábban csupán Verlyn Flieger, a Marylandi Egyetem angol professzora egyik tudományos dolgozatában szerepelt. A kötetet, amelyben szerepel néhány, az eredeti kéziratról készült fotó is, Tótfalusi István fordította.

Kép: maskoftheflowerprince.wordpress.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.