Pesti Srácok

Híres Csontváry-festmény restaurálására gyűjt a miskolci múzeum

Látogatók, műértők és mások anyagi támogatását kéri a miskolci Herman Ottó Múzeum az intézmény egyik legbecsesebb műkincsének, Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című festményének restaurálására.

MTI

A festmény állapota kritikussá vált, restaurálása halaszthatatlan, a vászon hátoldalán lévő olvasható dátum szerint 1964-ben történt rajta utoljára restaurátori beavatkozás - közölte a múzeum. A tájékoztatás szerint Csontváry alkotása Petró Sándor miskolci műgyűjtő halálát követően, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gondozásába, és azóta gyakorlatilag folyamatosan különböző tárlatokon látható, az ország szinte valamennyi nagyvárosában kiállították már, külföldön pedig egyebek mellett London, Miami, San Diego, Stockholm, Rotterdam és München kiállítótermeiben is szerepelt már.

PestiSracok facebook image

A kép a festő életművének kiemelkedő darabja, azon kevés alkotások egyike, amelyen az emberábrázolás dominál. Bár kisebb méretű a főművekhez képest, témáját és belső dimenzióját tekintve az Öreg halász mégis ugyanolyan nagyszabású motívum, mint a híres cédrusok vagy Baalbek romjai. Különleges abból a szempontból is, hogy Csontváry legtöbb művétől eltérően kifejezetten borús és félelmetes hangulatú kép. Történetileg csupán annyi állapítható meg, hogy a festő Nápoly környéki utazása során készíthette 1901-02 körül, és hogy soha nem állította ki életében.

A múzeum közlése szerint bár az alkotás jelen állapotában is teljes erejű művészeti élményt nyújt, a hosszú távú megőrzés biztosítása érdekében halaszhatatlanná vált a restaurálása, amelyet Dicső Ágnes végez majd el. A restaurátor előzetes felméréséből kiderült, hogy az elöregedett hordozóvászon rossz állapota miatt a festékrétegek meggyengültek, és minden mozgatáskor könnyen megsérülhetnek. Erről tanúskodnak a kép teljes felületén látható vízszintes irányú mély repedések, így a beavatkozás célja elsősorban az eredeti vászon és vele együtt a festékrétegek megerősítése. A restaurálás ugyanakkor minden olyan műveletre kiterjed majd - beleértve a tisztítási folyamatot is -, amelynek várható eredményeként helyreáll a festmény eredeti szín- és formavilágához közeli állapot.

A munka költsége meghaladja a múzeum pénzügyi kereteit, az intézmény vezetősége ezért úgy határozott, hogy gyűjtést kezdeményez a pénzügyi fedezet hiányzó részének előteremtésére. A munkát jelentős összeggel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a múzeum is elkülönít erre a célra egy összeget, de a várhatóan több mint 3 millió forintos költség mintegy harmadát adakozásból szeretnék összegyűjteni. A festmény március 31-ig, a gyűjtési akció zárónapjáig látható a múzeum képtárában, a több mint fél évig tartó restaurálás után, várhatóan késő ősszel érkezik majd vissza Miskolcra.

fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.