Pesti Srácok

Picasso 80 éve festette a Guernicát

Idén három spanyol múzeum is kiállítást szentel Pablo Picassónak abból az alkalomból, hogy 80 évvel ezelőtt, 1937-ben alkotta meg egyik legjelentősebb művét, a Guernica című festményt, amely azóta a háborús borzalmak egyetemes szimbólumává vált.

MTI

A képnek otthont adó madridi Zsófia Királyné Múzeum (Museo Reina Sofía) április 4-én nyíló tárlata egyben az évad egyik legfontosabb kiállításának is ígérkezik a spanyol fővárosban, a málagai születésű, világhírű művész mintegy 150 munkáját vonultatják fel. A kiállításra a világ 30 különböző kulturális intézménye kölcsönöz Picasso-műveket, többek közt a párizsi Pompidou Központból, a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), és a londoni Tate Múzeumból érkeznek majd a műkincsek.

PestiSracok facebook image

A Guernica 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét szülőhazájában állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után. Picasso képe annak állít emléket, hogy az észak-spanyolországi, baszk Guernica városát 1937. április 26-án a német légierő lebombázta. A történelem során először pusztítottak el a levegőből egy várost. 1654-en vesztették életüket, és 889-en megsebesültek. A hírhedt Condor-légió akciójával a hitleri Németország támogatta a jobboldali francoistákat az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban.

Picasso néhány hónappal a támadás után, az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. Festménye sokak szerint háborúellenes kiáltvány. Az évfordulóhoz kapcsolódva a barcelonai Picasso Múzeum időszaki kiállítást rendez márciustól a londoni Nemzeti Galéria közreműködésével, a művész által készített portrékra koncentrálva. Ősszel a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban nyílik tárlat, amely a francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec munkásságának hatását vizsgálja Picasso korai műveiben.

fotó: pinterest.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.