Pesti Srácok

A Szépművészeti és az MNG remekművei Madridban

Remekművek Budapestről - A reneszánsztól az avantgárdig címmel mutatja be a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 500 évet átfogó, 90 alkotását pénteken nyíló nagyszabású kiállításán a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum.

MTI

A tárlatot VI. Fülöp spanyol király és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében nyitják meg. A magyar közgyűjteményekből többek között olyan mesterek munkái érkeztek a spanyol fővárosba, mint Dürer, Leonardo, Velázquez, Rubens, Goya, Canaletto, Monet és Gauguin. A magyar művészek közül egyebek mellett Szinyei Merse, Rippl-Rónai, Vaszary és Bortnyik alkotásait vonultatja fel a tárlat. A spanyol kurátorok a magyar részről felajánlott művek közül kiválasztották például Raffaello Esterházy Madonnáját és Munkácsy Mihálynak a Liszt Ferencről készült portréját is, amelyet a művész utolsó arcképeként tartanak számon.

PestiSracok facebook image

"A Szépművészeti Múzeum felújítása lehetőséget adott arra, hogy valóban a legkiválóbb művekkel - amelyeknek állapota lehetővé tette, hogy utazzanak - mutatkozzunk be Európa nagy kulturális metropoliszaiban. Ez rendkívül fontos, mert bár a gyűjteményünk a legértékesebb Bécs és Szentpétervár között, de kevéssé ismert nemzetközileg" - mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Madridban. Hangsúlyozta: a külföldi tárlatok révén a világ megismerheti, milyen különleges gyűjtemény van Budapesten, emellett a főváros és az ország népszerűsítésére is kiváló alkalmat jelentenek. A három hónapra tervezett madridi kiállításon várhatóan több mint 100 ezer látogató tekinti majd meg a magyar műkincseket.

A remekművek közül kiemelte a Maiano mesternek tulajdonított Mátyás és Beatrix reliefkettőst, mert bepillantást engednek Mátyás király reneszánsz udvarába, amelyről olyan keveset tudnak Európában. Baán László kitért arra is, hogy a Thyssen-Bornemisza Múzeummal kötött megállapodás eredményeként a következő tíz évben 50 főmű érkezik különböző budapesti tárlatokra Madridból. Példaként említette a megújult Szépművészeti Múzeumba 2019-re tervezett Rubens- és van Dyck-kiállítást. Érdekességként elmondta: a madridi kiállításra a remekművek biztosítási értéke félmilliárd euró, szállításuk kiemelt biztonsági intézkedések mellett zajlott, több részletben, fegyveres kísérettel.

Mar Borobia, a madridi múzeum kurátora, a régi mesterek gyűjtemény vezetője a kiállítás beharangozó sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy három éve kezdtek el a magyar múzeumi szakemberekkel közösen dolgozni a most nyíló tárlaton. A remekműveket nyolc, egymást időrendben követő szekcióban mutatják be a XVI. századtól indulva, eljutva egészen az első világháború kezdetéig. A kiállítás egyik termének képanyagát pedig külön a nőknek, a XIX. századi, új női imázsnak szentelték. Itt kapott helyett például Rippl-Rónai József Nő, fehérpettyes ruhában című műve is. A szakember kiemelte a Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének gazdagságát is, és azt, hogy a tárlat révén a legnevesebb spanyol festők -Velázquez, Goya, El Greco - művei egy időre visszatérhetnek Spanyolországba.

A múzeumot néhai férjével közösen alapító Carmen Thyssen-Bornemisza bárónő a sajtótájékoztatón felidézte személyes családi kötődését Magyarországhoz. A részben magyar gyökerű család együttműködése a magyar közgyűjteményekkel 1985-ig nyúlik vissza, amikor is a magyar Nemzeti Galéria bemutathatta Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza magángyűjteményének 47 kiemelkedő darabját.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.