Pesti Srácok

Állatkerti útmutató – A Menedék című filmről

Minek is szépítenénk, a Menedék című film holokauszt giccs, van benne kis elefánt, tapsifüles, ágyban nyújtózkodó kölyökoroszlánok – mindezek néhány száz méterre a varsói gettótól. Az sem világos, hogy miért keresztelték át a The zookeper’s wife(Az állatkert-igazgató felesége) címet Menedékre, hiszen Menedék címmel számos film fut. De nem ez a legnagyobb probléma az alkotással.

PZL – 061.hu

Az ostromlott városok állatkertjeit számos szépirodalmi műben megírták már, filmekben is láthattunk már metróban eltévedt oroszlánokat, de olvashatunk a témáról Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyvben is, lásd a jégből kiolvadó krokodil leírását. Rendben van, legyen állatkert és második világháború, holokauszt, de például ez a dialógus mivel magyarázható: „Talán ezért is szeretem annyira az állatokat. A szemükbe nézel, és pontosan tudod mi van a szívükben.” Mit mondjunk erre? Semmit. Már az gyanús, amikor a film elején Antonina Żabińska (Jessica Chastain) önfeledten kerékpározik az állatkertben és kergetni kezdi egy tevecsikó, majd a gettóban a nácik által megerőszakolt lány kezébe adnak – már az állatkert alatti rejtekhelyen – egy gombszemű, nedves orrú tapsifülest.

PestiSracok facebook image

A Menedék sajnos az unalomig ismert képi toposzokra épít, röpködő vezényszavak elhangzása közben egymásra dobált bőröndök, fenyegetően kiguruló marhavagonok, farkaskutyákkal sétáló marcona SS katonák... Zavarba ejtő, hogy minden kisfiú és kislány annyira helyes, kedves mintha a szocializmusban készült lengyel ifjúsági filmet látnánk. Beszédes az is, hogy amikor a disznóknak vitt ételmaradékok közé rejtik a gettóban élő zsidó honfitársainkat, akkor szárított alma és krumpli héjat öntenek rájuk, pedig a film elején is arról volt szó, hogy hőseink moslékot hoznak ki a gettóból. A filmben számos jelenet olyan fátyolosan szépre komponáltak, mint a nosztalgikus hatású üdvözlő kártyákat. Ahhoz, hogy valóban átéljük, mit érezhettek honfitársaink, legalább valamennyire közelíteni kellett volna mindahhoz, ami számos, a varsói gettót bemutató filmben dokumentumszerűen hiteles.

A Menedék, mint oly' sok holokauszt film a túlélés dramaturgiájára épít, miközben a holokauszt a legritkább esetben végződött happy enddel, azaz: nem lehetett túlélni. Akik átlépték Auschwitz-Birkenau kapuját, onnan nagy valószínűséggel nem jöttek ki élve. Megsemmisültek. Csak nagyon keveseknek adatott meg a túlélés, mégis a témával foglalkozó filmek zöme azt sugallja – ahogy a Menedék is – hogy igen is túl lehetett élni. A legritkább esetben lehetett, vesd össze például a Saul fia című alkotással. Ezért aztán a kedves állatkákkal teli Menedékről a legtöbb, amit elmondhatunk, hogy afféle érzékenyítő oktatási segédanyag lehet az osztályfőnöki órák előtt.

Az új-zélandi Niki Caro az egész filmet Jessica Chastainra építi, ő játssza Antonina Żabińskát, az állatkert igazgató odaadó feleségét, aki férjével, Jan Żabińskával (Johan Heldenbergh) százak életét mentették meg a második világháború alatt. Kimenekítettek több száz a gettóban rekedt emberekt, amivel a maguk és a gyerekük életét is kockáztatták. Közben az érzéki és hűséges asszonynak rafináltan hárítania kellett a Birodalom újonnan kinevezett főzoológusának, Lutz Hecknek (Daniel Brühl) az egyre agresszívebb közeledését, amit az ellenállásban is tevékeny részt vállaló férj sem tud könnyen feldolgozni. A film tisztességét és jó szándékát természetesen nem lehet elvitatni, de a megtörtént eseményeken alapuló történethez a rendezőnek más képi nyelvet kellett volna találnia.

Menedék (The Zookeper’s Wife)
amerikai film
Rendezte : Niki Caro
Szereplők: Jessica Chastain, Johan Heldenbergh, Daniel Brühl, Efrat Dor
Bemutató: március 23.

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!