Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Emléktáblát avattak Romhányi József tiszteletére egykori lakóházán

‎ 061.hu 2017. március 8. 20:57

Emléktáblát avattak Romhányi József emlékére a 96 éve született író, költő, műfordító egykori lakóházán, a 13. kerületben szerdán.

MTI/061.hu

A Hegedüs Gyula utca 15. számú ház homlokzatán a kerületi önkormányzat és a ház lakói közösen állítottak emléktáblát az érdemes művésznek. Az eseményen Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára emlékezett ma is népszerű pályatársa életútjára, költészetének eredetiségére, máig ható értékeire. Mint mondta, Romhányi József igazi író volt, mert nemcsak versben, dalszövegben alkotott eredetit, minőséget, hanem külön műfajt hozott létre. Személyes öngúnyként valószínűleg magának adta a "Rímhányó" nevet.

PestiSracok facebook image

Ezt követően a Romhányi József szavalóverseny nyertes diákjai adtak elő egy-egy Romhányi-verset. Az emléktáblát Romhányi Ágnes az író, költő és műfordító lánya, Baranyi Ferenc és Magos Péter kerületi önkormányzati képviselő leplezte le. Az avatást követően a költő tisztelői, emlékének ápolói megkoszorúzták az újonnan avatott emléktáblát. Romhányi József 1921. március 8-án született Nagytétényben. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, s életét végig is kísérte a muzsika, bár maga a "szavak tudományához" is remekül értett.

1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának szintén művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló úgynevezett "sanzonbizottságot", ezért Romhányi megítélése ellentmondásos. Több magyar opera szövegkönyvének írója, operalibrettó fordítója. Számos operett- és kabaréműsor versei fűződnek nevéhez.

Költeményeit bájos, könnyed, intelligens humor lengte át, egyaránt szórakoztatóan a gyermekek és a felnőttek számára. Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit. Közkedvelt televíziós animációs filmek, mint például a Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt - Dr. Bubó szövegét írta. Az amerikai William Hanna és Joseph Barbara rajzfilm sorozatainak (Flinstone család, Maci Laci) magyar változatai is az ő nevéhez fűződnek. 1983-ban kapta meg az érdemes művész kitüntetést, majd ugyanaz év május 7-én elhunyt.

Kép: cultura.hu, youtube

Kapcsolódó témák
frédi és béni romhányi józsef
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)