Pesti Srácok

Emléktáblát avattak Romhányi József tiszteletére egykori lakóházán

Emléktáblát avattak Romhányi József emlékére a 96 éve született író, költő, műfordító egykori lakóházán, a 13. kerületben szerdán.

MTI/061.hu

A Hegedüs Gyula utca 15. számú ház homlokzatán a kerületi önkormányzat és a ház lakói közösen állítottak emléktáblát az érdemes művésznek. Az eseményen Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára emlékezett ma is népszerű pályatársa életútjára, költészetének eredetiségére, máig ható értékeire. Mint mondta, Romhányi József igazi író volt, mert nemcsak versben, dalszövegben alkotott eredetit, minőséget, hanem külön műfajt hozott létre. Személyes öngúnyként valószínűleg magának adta a "Rímhányó" nevet.

PestiSracok facebook image

Ezt követően a Romhányi József szavalóverseny nyertes diákjai adtak elő egy-egy Romhányi-verset. Az emléktáblát Romhányi Ágnes az író, költő és műfordító lánya, Baranyi Ferenc és Magos Péter kerületi önkormányzati képviselő leplezte le. Az avatást követően a költő tisztelői, emlékének ápolói megkoszorúzták az újonnan avatott emléktáblát. Romhányi József 1921. március 8-án született Nagytétényben. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, s életét végig is kísérte a muzsika, bár maga a "szavak tudományához" is remekül értett.

1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának szintén művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló úgynevezett "sanzonbizottságot", ezért Romhányi megítélése ellentmondásos. Több magyar opera szövegkönyvének írója, operalibrettó fordítója. Számos operett- és kabaréműsor versei fűződnek nevéhez.

Költeményeit bájos, könnyed, intelligens humor lengte át, egyaránt szórakoztatóan a gyermekek és a felnőttek számára. Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit. Közkedvelt televíziós animációs filmek, mint például a Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt - Dr. Bubó szövegét írta. Az amerikai William Hanna és Joseph Barbara rajzfilm sorozatainak (Flinstone család, Maci Laci) magyar változatai is az ő nevéhez fűződnek. 1983-ban kapta meg az érdemes művész kitüntetést, majd ugyanaz év május 7-én elhunyt.

Kép: cultura.hu, youtube

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.