Pesti Srácok

A forma multiverzuma - Északi nyitás, keleti áramlat a Határtalan Design kiállításon

A forma multiverzuma - Északi nyitás, keleti áramlat a Határtalan Design kiállításon

Évről évre egyre jelentősebb mustrája a régió dizájnkultúrájának a madeinhungary és a MeeD (Meeting of European and Central Eastern European Designers), a tárgyaikat vagy kollekcióikat önállóan fejlesztő cseh, lengyel, szlovák és magyar bútortervezők, belsőépítészek, iparművészek, textil- és formatervezők munkáit bemutató rendezvény. A Határtalan Design címmel pénteken megnyílt kiállításcsokor az idén újabb fokozatba kapcsolt: a skandináv és a balti országok dizájnereinek munkáival kiegészülve ezúttal már 11 ország több mint 100 tervezőjének bútorai, lakástextiljei és lakberendezési kiegészítői kaptak helyet a Bálnában, az Új Budapest Galéria 900 négyzetméterén.

MP – 061.hu

A helyi formatervezők árban ugyan nem versenyezhetnek a világcégekkel, egyediségükkel és kreativitásukkal azonban alternatívát jelenthetnek a dizájnerek mozgásterét jelentősen leszűkítő multikkal szemben. Tervezőként érvényesülni nem könnyű, hiszen a túlélés érdekében a kreativitást a piacra kerülésben is hasznosítani kell egy olyan miliőben, ahol a művészet szintjén megfogalmazott tárgykultúra - és egyáltalán: a kultúra – messze esik az élvonalbeli támogatások csapásirányától. A madeinhungary önszervező, Magyarországon független szakmai összefogással létrejött kezdeményezését 12 éve működteti a két kurátor, Radnóti Tamás belsőépítész és Szigeti Szilvia textiltervező.

PestiSracok facebook image

Elsősorban a két kurátor „megszállottságának”, töretlen lelkesedésének köszönhető, hogy a kiállítás a régió egyik legrangosabb független szakmai fórumává válhatott. Jelentős ugrást jelentett a madeinhungary történetében, amikor 2012-ben kiegészült a visegrádi négyek országainak cseh, lengyel és szlovák dizájnereit felvonultató MeeD-del, a bővülés pedig új alapot teremtett a szakmai párbeszédre, közös nemzetközi projektek, kiállítások szervezésére. A pénteken megnyílt Határtalan Design kiállítás már nemcsak Magyarország, illetve a régió legfigyelemreméltóbb tehetségeivel ismerteti meg a téma iránt érdeklődő közönséget, hanem a kurátorok 9 hónapos szervezésének jóvoltából a balti és skandináv országok dizájnkultúrája is bemutatkozik a budapesti válogatásban.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Szigeti Szilvia a megnyitó előtti sajtótájékoztatóan elmondta, céljuk ezúttal is elsősorban az volt, hogy megmutassák a dizájn sokszínűségét, frissességét, ezért stílustól és alkotói látásmódtól függetlenül válogattak minőségi, sok esetben példaértékű munkákat. A kiállításon sorozatgyártott termékek, kisszériás darabok és egyedi alkotások láthatók, közöttük autonóm, illetve gyártói megrendelésre készült darabok egyaránt helyet kaptak.

Fontos szempont volt a hagyomány és posztmodern egyenlő arányú képviselete, és hogy a termékskála a low budget daraboktól a középkategóriás, kisszériás tárgyakon át a high-techig terjedjen. Ugyanakkor hangsúlyt kaptak a nemzeti sajátosságok is, így például a norvégok esetében a gyapjúipart (takarók), a litvánoknál a balti lengyártást állították fókuszba a kurátorok. Sok esetben látványos kompozícióban reagáltatják egymásra a különböző kultúrkörökből, generációkból és műfajokból érkező tervezőket.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az anyaghoz kapcsolódik, mégis különálló egységként láthatók a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Nyugat Magyarországi Egyetem hallgatóinak munkái, valamint az öt hazai gyártó és közel húsz textiltervező együttműködésében megvalósult projekt, a Texhibition. A kurátor emlékeztetett a magyar texilipar dicső múltjára: a két világháború között az ország a világ 4. legnevesebb textilgyártója volt, majd az ipart tönkretették, a rendszerváltás újabb csapások érték. Nincsenek, akik potenciálisan textileket készítenek. Ezért is fontos, hogy a Texhibition létrejött, az őszi fesztivál keretében pedig már önálló identitásként mutatkozhat be - mondta.

A Határtalan Design kiállításhoz az idén is szakmai és társművészeti programok, valamint tárlatvezetések sora csatlakozik, és ismét átadták a Határtalan Design Díjat. Az elismeréssel a dizájnban rejlő potenciálra, a mecenatúra jelentőségére akarják az alapítók felhívni a figyelmet, különös tekintettel a visegrádi négyek országaira. A feltörekvő fiatalok és a középgenerációs tervezők között sok hazai és nemzetközi dizájndíjas alkotó szerepel, köztük a cseh Helena Darbujanova, Jaroslav Juřica, a dán Cecile Manz, az észt Jaanus Orgusar, a finn Hanna Särökaari, a lett Raimonds Cirkulis, a lengyel Dorota Koziara és Tomek Rygalik, a litván Simonas Tarvydas, a norvég Runa Klock és Kristine Five Melvær, a svéd Linda Svensson-Edevint és Markus Johansson, a szlovák Michal Riabic.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A május 7-ig nyitva tartó kiállítás mellett szombaton a Professional expo-day Design Without Borders című szakmai napon hazai és külföldi tervezők, a FISE (Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület) és a Lodzi Design Fesztivál, Európa egyik legdinamikusabban fejlődő szakmai rendezvénysorozata is bemutatkozott.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.