Pesti Srácok

Eltávolítják New Orleansban a konföderációs emlékműveket

Az Egyesült Államok déli nagyvárosában, New Orleansban hétfőre virradóra eltávolították a konföderációs - a rabszolgatartó korszakra - emlékeztető egyik emlékművet.

MTI

A louisianai nagyvárosban hajnalban golyóálló mellénybe öltözött és arcukat sálakkal eltakaró munkások jelentek meg, s darabokra szedték és elszállították a belvárosban álló négy konföderációs emlékmű egyikét. A szállítójárműveken a cég nevét letakarták, a környező házak tetején orvlövészek óvták a munkásokat. Az elővigyázatosság oka: a rendőrség szerint halálos fenyegetések érkeztek az emlékműveket megőrizni akaróktól. Az eseményről a helyi lap, a The Times-Picayune riportja nyomán az amerikai média széles körben beszámolt.

PestiSracok facebook image

Az úgynevezett Liberty (Szabadság) emlékművet - amely egy obeliszk - 1891-ben azoknak a fehér amerikaiaknak állították, akik megpróbálták megdönteni a polgárháború után létrejött, és feketéket is magában foglaló önkormányzatot. Az emlékművet a konföderáció, a fajgyűlölet és a fehér felsőbbrendűség jelképének tartják. A konföderáció az Egyesült Államok 11 déli szövetségi állama között a polgárháború idején létrehozott, és a rabszolgaság fenntartásáért küzdő államszövetség volt 1861 és 1865 között.

New Orleans három másik konföderációs emlékművét - Lee tábornok és Beauregard tábornok, a déli seregek két vezetőjének, valamint Jefferson Davis, a konföderáció valahai elnökének szobrát - heteken belül elszállítják. Mitch Landrieu, a város polgármestere leszögezte: "kedvezőbb módon is hasznosíthatjuk ezeket a tereket, ahol az emlékművek állnak, ráadásul úgy, hogy jobban kifejezésre juttassuk, kik is vagyunk".

Az Egyesült Államokban évek óta országos vita folyik a konföderációs jelképekről. Ez a vita különösen felerősödött 2015 óta, amikor egy feketék látogatta dél-karolinai templomban egy fehér fensőbbrendűséget hirdető fiatal férfi - aki konföderációs zászlót tett ki internetes közösségi oldalán - kilenc embert lemészárolt. Dél-Karolinában ezt követően a kormányzó - Nikki Haley jelenlegi ENSZ-nagykövet - elrendelte a konföderációs zászló eltávolítását az állam törvényhozásának épülete elől. A Mississippi Egyetem pedig nemrégiben távolította el a szövetségi állami zászlót, mert konföderációs jelképek szerepelnek rajta.

New Orleans lakóinak elsöprő többsége afroamerikai. A városi önkormányzat 2015-ben, 6:1 arányban szavazta meg a konföderációs szobrok és emlékművek eltávolítását, de jogi viták mindmostanáig akadályozták a végrehajtást. Az eltávolítást szorgalmazók szerint az emlékművek sértők, mert a rabszolgatartó múltra nemcsak emlékeztetnek, hanem sajátosan dicsőítik is azt. A szobrok megőrzésének hívei viszont azt vallják: ezek is a történelmi múlthoz tartoznak.

Landrieu polgármester leszögezte: a konföderációs emlékművek nem reprezentálják a várost, amely jövőre ünnepli megalapításának háromszázadik évfordulóját. A polgármester szerint ezek "a fehér felsőbbrendűség előtti hódolatot jelképezik". Mitch Landrieu közölte: mind a négy emlékművet elraktározzák valahol mindaddig, amíg nem találnak nekik megfelelő helyet.

Fotók: The New York Times, Common Dreams

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.