Közösségek története a Régészet napján
Számos népcsoport élete és hiedelemvilága tárul fel idén a Régészet napja elnevezésű tudományos, ismeretterjesztő programsorozaton, amelynek programjaira Budapest hat helyszínén várják a közönséget. Tavaly a lelőhelyek felderítését és az ásatási módszereket járhatták körbe szakértők segítségével az érdeklődők, idén pedig a régi-új, kisebb vagy nagyobb emberi közösségeket lehet górcső alá venni a régészet módszereivel.
MTI
A szakemberek előadásai leginkább az egyes régészeti korszakok különféle közösségei köré csoportosulnak: az őskorban a faluközösség, a római korban például a hadsereg, a foglalkozások, a társadalmi csoportok, a közigazgatás, a középkorban pedig a szerzetesrendek, a városi és falusi közösségek, a céhek vagy a titkos társaságok életét mutatják be. Ezen túl az idei programok azt is vizsgálják, hogy milyen módon kötődhetnek a mai közösségek a múltbéli csoportokhoz, és ezek részt vehetnek-e a közös múlt feltárásában. A résztvevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, szombaton pedig a családokat és felnőtteket várják.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete szombatra szervezte programjait. A holtak szerepe az élők közösségében című előadáson Fülöp Kristóf doktorandusz elsőként a jelenkori, európai halálfelfogást és a holtakkal való kapcsolatot járja körbe, majd bemutatja a holtak másfajta, sokszínű és sokszor meghökkentő szerepét. Az álkatonától a tolmácsig című programon Pannónia sokszínű társadalmát mutatja be Szabó Melinda doktorandusz, a kora középkori közösség mindennapjait és a szóládi 6. századi temető vizsgálatát pedig Koncz István tudományos segédmunkatárs előadásából ismerheti meg a közönség. Róma első telepesei, a veterán exkatonák közösségeiről Bödőcs András tart előadást, a római fürdőkultúráról és a római fürdőkről mint a közösségi élet központjáról Bartus mesél a közönségnek. Az őskori közösségekről és a mai társadalmi berendezkedések hasonlóságáról Szilágyi Márton tudományos munkatárstól hallhatnak érdekes információkat az érdeklődők, a középkori várak építéséről pedig Hegyi Dóra doktorandusz tart előadást.
A helyszínen lesz régészeti játszótér és leletsimogató, ahol a terepi munka mellett régészeti kirakóval, süteménydíszítéssel és agyagszobrok készítésével, középkori vártervezéssel, illetve régészeti szabadulószobával várják az érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Múzeumban kerül sor csütörtökön a sorozat megnyitójára, pénteken pedig kincskereső délutánnal várják azokat a gyerekeket, akik vállalkoznak egy múzeumi "bűntény" megfejtésre. Szintén pénteken lehet részt venni a Felfedező hátizsák című programon, amely során a családok közösen ismehetnek meg egy-egy izgalmas történeti korszakot a hátizsákjukban lévő eszközök, például nagyító, fejlámpa, iránytű, távcső, jegyzetfüzet, tolltartó segítségével.
Egy avarkori, szinte teljesen feltárt település és temető régészeti feldolgozásának módszertanába és menetébe ad betekintést Az ásatástól a rekonstrukcióig című előadás pénteken és szombaton, valamint az Egyszervolt Életek című programra is mindkét nap lehet jelentkezni. Ezen antropológiai és archaeozoológiai szempontból ismerhet meg a közönség egy valódi feltárt sírt.
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában pénteken a régészek munkáját, eszközeit és kérdéseit lehet megismerni, szombaton pedig fegyvertörténeti és a középkori Pest eszközeit bemutató kiállításokban tartanak tárlatvezetést. A Civil Régészeti Alap AVE Kiállítóházban Scholtz Róbert Gergely régész-történész vezeti a hétvége programjait. Pénteken Lóháton írt történelem címmel tart előadást az eurázsiai sztyeppét benépesítő azonos kultúrájú és életmódú népekről, szombaton Hérodotosz feljegyzései alapján a szkíták hitvilágát, vallási szokásait mutatja be, Szauromaták nyomában című előadásán a szkíta ifjak házasságából született új nép, a szauromaták "harcos" világába invitálja hallgatóit, majd a 2500 évvel ezelőtt élt agathürszoszokról tart előadást.
Az Óbudai Múzeumban pénteken Karsai-Diamant Lívia művészettörténész, múzeumpedagógus "gyereknyelven" mutatja be, hogy milyen egy régészeti feltárás, a Rejtett középkor című óbudai régészeti sétán szombaton pedig Mojzsis Dóra, régész-muzeológus segítségével lehet a középkori Óbudát "rekonstruálni".
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában pénteken a diákok romkerti tárlatvezetés során ismerkedhetnek meg Aquincum történetével, majd az aquincumi "régész homokozóban" megtapasztalhatják a régészek munkájának különböző fázisait. Szombaton Hadrianus MCM - Egy ókori karrier története című előadás az 1900 évvel ezelőtt trónra került Hadrianus császár előtt riszteleg, a Titkos utakon - Sötét varázslatok Aquincumban című programon pedig a kiállítótér tavaly decemberben nyílt időszaki kiállítását lehet végigjárni. A tárlat a római kori mágia különleges, tiltott területét, a rontó varázslatokat mutatja be, valamint a védőeszközöket és mágikus amuletteket, amelyekkel az ártó erőket akarták távol tartani maguktól az emberek. A kiállításban Lassányi Gábor kurátor tart vezetést.
