Pesti Srácok

Utolsó lovagokból lesznek az elsők – Transformers: Az utolsó lovag című filmről

Az még rendben lenne, hogy a Transformers: Az utolsó lovag produkció tele van kínai pénzzel, ezért létszám feletti a kínai sárkányokra és harcosokra emlékeztető motívum a filmben, de az, hogy a Da Vinci-kódtól, a Star Warson át egészen az Avatarig mindent közös nevezőre hoz Michael Bay, ez azért sok. Olyan volt az egész, mint egy Toy story epizód, amelyben a cowboyok, a partraszálló amcsi katonák és a Buzz Lightyear-féle kozmosz is jelen van.

PZL – 061.hu

És az már nem számított, amikor meghallottuk a „kígyónak lábsó, madaraknak fogsor”- idézetet a Dr. Bubóból, ami nyilván nem szerepelt az eredeti forgatókönyvben, csak a szinkronstúdióban jófejeskedtek egyet a magyar stáb tagjai a maguk szórakoztatására, ha már egy ilyen hülyeséggel, mint a Transformers – Az utolsó lovag kellett bíbelődniük. A sárkányok pedig úgy néztek ki mint a Fradi stadion előtti sas, de ez már végképp nem számított, hiszen azok a gyerekek, akik a vasárnap délutáni Kacsamesék reklámjaiban ismerkedtek 1991-ben a Transformers bábokkal, nos, nekik ez már kevés volt, és már ők is röhögtek, amikor tizedszer is elhangzott az Én, Optimus fővezér... kezdetű bemutatkozás.

PestiSracok facebook image

Kétségtelen, hogy a filmben van anyag, elképesztően látványos, és talán mondhatjuk azt is, hogy új szintre emeli az IMAX-lányványszínházat, akkor amikor 7000 méter magasan drónról dróra ugrálva harcoltak hőseink, de ettől függetlenül a Transformers – Az utolsó lovag csapnivalóan rossz film, és a maga két és fél órájával büntető hosszú is. Az Avatar-féle mesterséges bolygót még elfogadja az ember, de azt, hogy a Mark Wallbergből konkrétan Mark Hamillt kreáltak, nos, már kicsit sok volt. Amikor félhosszú szőke hajjal, a Jedi kardnál is erősebb fegyverével áll, és fehér ingét lobogtatja a szél, nos, azt nem tudjuk, hogy tiszteletadás akart lenni a Csillagok háborúja IV: Egy új remény előtt, vagy nettó nyúlás.

Ugyanez áll a Da Vinci-kód-féle rejtvényfejtés előtt, ami persze az Artúr-mondakörbe navigálja a nézőt. Az kétségtelenül sajátos világmagyarázat, hogy a civilizációt, és magát a világtörténelmet is a transformerek írták, így aztán a legtöbb legenda csak fedősztori, nos, ezt érdemes lett volna jobban kibontani, de mivel az élménykoncertek és az újcirkusz korában nincs idő az okoskodásra, ezúttal is a bábeli csűrcsavaron, és az átalakulásokon volt a hangsúly, így aztán a film egy Red Bull Air Race-szel kevert Kurultáj lett. Ja, és persze a kisebb robotok séróból hozták C3-PO-t, és a buhera Vespa-robi pedig VALL.E-t.

A film kap némi steampunkos gellert is, amikor jön az első világháborús futam, és még Isonzót is megemlítik, ami szintén a szinkronosok hekkje lehet, néhány robot pedig egészen olyan, mintha C3-PO-t ihlető első világháborús gázmaszkokat vették volna alapul. Harcolnak elhagyott városokban, víz alatt, a felhők között, egy éppen szétesőben lévő bolygón, a katedrálisokban, London belvárosában, és mindez kap némi kínai szagos radír esztétikát. Ezek a fémizék tényleg mindenné át tudnak alakulni, lovagokból kamionokká, sárkányokból Lambókká, csak egyet átalakulás nem sikerülhet: sosem tudnak átalakulni mondjuk berlini aranymedvévé.

Transformers: Az utolsó lovag
amerikai akciófilm
rendezte: Michael Bay
főszereplők: Mark Wahlberg, Laura Haddock, Anthony Hopkins
Bemutató: 2017. június 22.
Forgalmazó: UIP-Duna Film

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.