Pesti Srácok

Közszemlére kerül a titkos királyi kert

Először látogatható a híres londoni Kew Gardens titkos királyi kertje, egy 16 hektáros erdő, amely egykor a VII. Henrik Richmond House-i birtokához tartozó óriási szarvaspark része volt, később pedig III. György fejlesztette tovább.

MTI

A területet Viktória királynő ajándékozta a királyi botanikus kerteknek 1898-ban, de az azóta eltelt több mint száz évben szinte érintetlenül hagyták, csak fajmegőrzési munkákat végeztek benne. Most először sétautat alakítottak ki a királyi kert lenyűgöző fái között, amelyek közül néhány még a Tudor-korból való. Ilyenek például az 1600-as években ültetett szelídgesztenyék. Vannak ősi tiszafák is, amelyekből hosszúíjakat készítettek. Ezek segítségével nyerte meg az azincourt-i csatát V. Henrik a százéves háborúban. "Többek szerint ha nincs a tiszafa, ma franciául beszélnénk" - idézte a The Daily Telegraph című lap a Kew Gardens kertművelési vezetőjét. Richard Barley hozzátette, hogy a tiszafa kérge szolgáltatja a rák elleni egyik fontos hatóanyagot, a taxolt.

PestiSracok facebook image

Szerinte a tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat, nem is beszélve arról, hogy a park új része vált felfedezhetővé. Reményeik szerint sikerül felhívni a figyelmet a fák jelentőségére és arra is, milyen betegségek és egyéb kártevők fenyegetik őket, ezáltal pedig arra, hogy tenni kell a megőrzésükért. A smaragd kőris kéregrontó, amely az Egyesült Államokban fákat törölt el a föld színéről, várhatóan néhány éven belül Nagy-Britanniában is megjelenik, hogy megtizedeljen amúgy is már eltűnőben lévő fajtákat. Richard Barley szerint rendkívüli gondossággal kell növényeket behozni a szigetországba, nehogy a kártevők is betelepüljenek velük együtt.

A Kew Gardens a világ egyik legnevesebb botanikus kertje. 1840-ben alapították, manapság több mint 30 ezer faj képviselői láthatók benne. Itt található az egyik legnagyobb herbárium is, a növényekkel kapcsolatos könyveket őrző könyvtárában több mint 750 ezer kötetet őriznek, az illusztrációkat tartalmazó gyűjteménye 175 ezer darabos. London legkeresettebb turistalátványosságai között tartják számon, része a világörökségnek.

fotó: wikipedia.org

Ajánljuk még

Így (NE) növeld a szurkolótáborodat! – Ragályos lett a vendégdrukkereket sújtó jegymizéria

Exkluzív május 21.
Óhatatlanul is megkerülhetetlen az a dilemma, hogy hogyan növelhetők a nézőszámok az első- és másodosztályú mérkőzéseken, ha a magyar futballról van szó. Ilyenkor felmerül a családi szektor bővítése, esetleg az ificsapatok állandó meghívása is a felnőtt meccsekre, azonban valami mindig kimarad. Mi lenne, ha igény esetén kötelezővé tennék a vendégszektor bővítését, esetleg helyet adnának a semleges – esetleg a békés, de a vendégeknek csendben szorító – szurkolóknak is a meccsre? Na, és persze korrektséget mutatnának a vendéglátó klubok az ellenfelüket elkísérő szurkolók irányába?

Délvidék csodái (4. rész) – Ahol egészen Óbecséig most is „magyar világ” van, rajzanak a tiszavirágok és még a tűzoltólaktanya is műemlék – A Tisza-mente

Exkluzív 2022 október 8.
Trianonban elcsatolt területeink közül talán a legkevésbé ismert és felfedezett a Délvidék. Erdély mindent visz, Tündérországként él a szívünkben, Felvidék a Tátra bérceivel és a köztük rejtőző tengerszemekkel csábít és a háború előtt Kárpátalja is közkedvelt célpont volt, Vereckével, Munkács várával és más látnivalóival. Mellettük szinte mostohagyerekként létezik a Délvidék, pedig csodálatosabbnál csodálatosabb látnivalókat rejt, színmagyar falvaival, hangulatos városaival és a „legmagyarabb folyó” gyönyörű alsó szakaszával. Sorozatunkban Délvidék csodáiból mutatunk fel néhányat, nem titkoltan abból a célból is, hogy olvasóinknak is kedvet csináljunk azokat felfedezni.