Pesti Srácok

Közszemlére kerül a titkos királyi kert

Először látogatható a híres londoni Kew Gardens titkos királyi kertje, egy 16 hektáros erdő, amely egykor a VII. Henrik Richmond House-i birtokához tartozó óriási szarvaspark része volt, később pedig III. György fejlesztette tovább.

MTI

A területet Viktória királynő ajándékozta a királyi botanikus kerteknek 1898-ban, de az azóta eltelt több mint száz évben szinte érintetlenül hagyták, csak fajmegőrzési munkákat végeztek benne. Most először sétautat alakítottak ki a királyi kert lenyűgöző fái között, amelyek közül néhány még a Tudor-korból való. Ilyenek például az 1600-as években ültetett szelídgesztenyék. Vannak ősi tiszafák is, amelyekből hosszúíjakat készítettek. Ezek segítségével nyerte meg az azincourt-i csatát V. Henrik a százéves háborúban. "Többek szerint ha nincs a tiszafa, ma franciául beszélnénk" - idézte a The Daily Telegraph című lap a Kew Gardens kertművelési vezetőjét. Richard Barley hozzátette, hogy a tiszafa kérge szolgáltatja a rák elleni egyik fontos hatóanyagot, a taxolt.

PestiSracok facebook image

Szerinte a tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat, nem is beszélve arról, hogy a park új része vált felfedezhetővé. Reményeik szerint sikerül felhívni a figyelmet a fák jelentőségére és arra is, milyen betegségek és egyéb kártevők fenyegetik őket, ezáltal pedig arra, hogy tenni kell a megőrzésükért. A smaragd kőris kéregrontó, amely az Egyesült Államokban fákat törölt el a föld színéről, várhatóan néhány éven belül Nagy-Britanniában is megjelenik, hogy megtizedeljen amúgy is már eltűnőben lévő fajtákat. Richard Barley szerint rendkívüli gondossággal kell növényeket behozni a szigetországba, nehogy a kártevők is betelepüljenek velük együtt.

A Kew Gardens a világ egyik legnevesebb botanikus kertje. 1840-ben alapították, manapság több mint 30 ezer faj képviselői láthatók benne. Itt található az egyik legnagyobb herbárium is, a növényekkel kapcsolatos könyveket őrző könyvtárában több mint 750 ezer kötetet őriznek, az illusztrációkat tartalmazó gyűjteménye 175 ezer darabos. London legkeresettebb turistalátványosságai között tartják számon, része a világörökségnek.

fotó: wikipedia.org

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.