Pesti Srácok

Közszemlére kerül a titkos királyi kert

Először látogatható a híres londoni Kew Gardens titkos királyi kertje, egy 16 hektáros erdő, amely egykor a VII. Henrik Richmond House-i birtokához tartozó óriási szarvaspark része volt, később pedig III. György fejlesztette tovább.

MTI

A területet Viktória királynő ajándékozta a királyi botanikus kerteknek 1898-ban, de az azóta eltelt több mint száz évben szinte érintetlenül hagyták, csak fajmegőrzési munkákat végeztek benne. Most először sétautat alakítottak ki a királyi kert lenyűgöző fái között, amelyek közül néhány még a Tudor-korból való. Ilyenek például az 1600-as években ültetett szelídgesztenyék. Vannak ősi tiszafák is, amelyekből hosszúíjakat készítettek. Ezek segítségével nyerte meg az azincourt-i csatát V. Henrik a százéves háborúban. "Többek szerint ha nincs a tiszafa, ma franciául beszélnénk" - idézte a The Daily Telegraph című lap a Kew Gardens kertművelési vezetőjét. Richard Barley hozzátette, hogy a tiszafa kérge szolgáltatja a rák elleni egyik fontos hatóanyagot, a taxolt.

PestiSracok facebook image

Szerinte a tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat, nem is beszélve arról, hogy a park új része vált felfedezhetővé. Reményeik szerint sikerül felhívni a figyelmet a fák jelentőségére és arra is, milyen betegségek és egyéb kártevők fenyegetik őket, ezáltal pedig arra, hogy tenni kell a megőrzésükért. A smaragd kőris kéregrontó, amely az Egyesült Államokban fákat törölt el a föld színéről, várhatóan néhány éven belül Nagy-Britanniában is megjelenik, hogy megtizedeljen amúgy is már eltűnőben lévő fajtákat. Richard Barley szerint rendkívüli gondossággal kell növényeket behozni a szigetországba, nehogy a kártevők is betelepüljenek velük együtt.

A Kew Gardens a világ egyik legnevesebb botanikus kertje. 1840-ben alapították, manapság több mint 30 ezer faj képviselői láthatók benne. Itt található az egyik legnagyobb herbárium is, a növényekkel kapcsolatos könyveket őrző könyvtárában több mint 750 ezer kötetet őriznek, az illusztrációkat tartalmazó gyűjteménye 175 ezer darabos. London legkeresettebb turistalátványosságai között tartják számon, része a világörökségnek.

fotó: wikipedia.org

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.