Pesti Srácok

Leleplezték Romhányi József emléktábláját Sváb-hegyi házának falán

Leleplezték Romhányi József emléktábláját Sváb-hegyi házának falán

Leleplezték szerdán Romhányi József író, költő, műfordító emléktábláját egykori Sváb-hegyi háza falán.

MTI

Az ünnepségen a család nevében Romhányi Ágnes, az író lánya köszöntötte az egybegyűlteket, s felolvasta egy versét, amelyben apjára, s a közös családi otthonra emlékezett. Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, Romhányi József egykori barátja avató beszédében felidézte, hogy a Mátyás király úti házban a hetvenes-nyolcvanas években pezsgő szellemi élet folyt, szinte hetente gyűltek össze költők, írók, zeneszerzők, "felhőtlen órákat" töltöttek ott. A költő hangsúlyozta, hogy Romhányi József "az animációs filmek dialógusait, a szövegkönyveket, és a slágereket is azon a színvonalon írta, ami méltán avatta őt íróvá, jóval a Magyar Írószövetségbe való felvétele előtt. Vakság kellett ahhoz, hogy a jópofa állatversekben ne vegyük észre a mélységes filozófiát".

Az emléktáblánál a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Fonti Krisztina alpolgármester helyezett el koszorút. Romhányi Ágnes elmondta, hogy nincs különösebb apropója az emléktábla-avatásnak. Azt követően határozta el, hogy apja emlékét a Mátyás király úti ház falán is megörökíti, ahol életük nagy részét töltötték, miután tavasszal a 13. kerületben, a Hegedűs Gyula utcában emléktáblát avattak apja tiszteletére. Mint hozzáfűzte, Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, akit a kezdeményezéssel megkeresett, azonnal támogatta az ügyet. Az író művei iránt töretlen az érdeklődés, folyamatosan jelennek meg könyveinek újabb kiadásai. A következő nagyobb évforduló születésének centenáriuma lesz 2021-ben. Romhányi Ágnes szerint abból az alkalomból esetleg egy gyűjteményes kiadás is születhet Romhányi József írásaiból.

Romhányi József 1921-ben született Nagytétényben. Zeneiskolába járt, életét a muzsika végigkísérte. Az ötvenes évek elején a Magyar Rádió dramaturgja volt, 1957-től pedig az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. A hatvanas évek elején a Magyar Televízió szórakoztató rovatánál is művészeti vezető volt, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Több magyar operához írt szövegkönyvet, operalibrettókat is fordított. Az ő nevéhez fűződik a Mézga család című rajzfilmsorozat, amelyen a közelmúltban elhunyt Nepp Józseffel dolgozott, de a Kérem a következőt! című Dr. Bubó-sorozat és a Flintstone család magyar változata is neki köszönhető. A páratlanul szellemes versei miatt "Rímhányónak" becézett író halála előtt, 1983-ban kapta meg az érdemes művész kitüntetést.

PestiSracok facebook image

Kép: youtube

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)