Pesti Srácok

Leleplezték Romhányi József emléktábláját Sváb-hegyi házának falán

Leleplezték Romhányi József emléktábláját Sváb-hegyi házának falán

Leleplezték szerdán Romhányi József író, költő, műfordító emléktábláját egykori Sváb-hegyi háza falán.

MTI

Az ünnepségen a család nevében Romhányi Ágnes, az író lánya köszöntötte az egybegyűlteket, s felolvasta egy versét, amelyben apjára, s a közös családi otthonra emlékezett. Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, Romhányi József egykori barátja avató beszédében felidézte, hogy a Mátyás király úti házban a hetvenes-nyolcvanas években pezsgő szellemi élet folyt, szinte hetente gyűltek össze költők, írók, zeneszerzők, "felhőtlen órákat" töltöttek ott. A költő hangsúlyozta, hogy Romhányi József "az animációs filmek dialógusait, a szövegkönyveket, és a slágereket is azon a színvonalon írta, ami méltán avatta őt íróvá, jóval a Magyar Írószövetségbe való felvétele előtt. Vakság kellett ahhoz, hogy a jópofa állatversekben ne vegyük észre a mélységes filozófiát".

Az emléktáblánál a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Fonti Krisztina alpolgármester helyezett el koszorút. Romhányi Ágnes elmondta, hogy nincs különösebb apropója az emléktábla-avatásnak. Azt követően határozta el, hogy apja emlékét a Mátyás király úti ház falán is megörökíti, ahol életük nagy részét töltötték, miután tavasszal a 13. kerületben, a Hegedűs Gyula utcában emléktáblát avattak apja tiszteletére. Mint hozzáfűzte, Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, akit a kezdeményezéssel megkeresett, azonnal támogatta az ügyet. Az író művei iránt töretlen az érdeklődés, folyamatosan jelennek meg könyveinek újabb kiadásai. A következő nagyobb évforduló születésének centenáriuma lesz 2021-ben. Romhányi Ágnes szerint abból az alkalomból esetleg egy gyűjteményes kiadás is születhet Romhányi József írásaiból.

Romhányi József 1921-ben született Nagytétényben. Zeneiskolába járt, életét a muzsika végigkísérte. Az ötvenes évek elején a Magyar Rádió dramaturgja volt, 1957-től pedig az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. A hatvanas évek elején a Magyar Televízió szórakoztató rovatánál is művészeti vezető volt, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott. Több magyar operához írt szövegkönyvet, operalibrettókat is fordított. Az ő nevéhez fűződik a Mézga család című rajzfilmsorozat, amelyen a közelmúltban elhunyt Nepp Józseffel dolgozott, de a Kérem a következőt! című Dr. Bubó-sorozat és a Flintstone család magyar változata is neki köszönhető. A páratlanul szellemes versei miatt "Rímhányónak" becézett író halála előtt, 1983-ban kapta meg az érdemes művész kitüntetést.

PestiSracok facebook image

Kép: youtube

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.