Pesti Srácok

Megújul a nagyszalontai Csonkatorony

Teljes körű felújítást végeznek el a nagyszalontai Csonkatornyon az Arany János-emlékév keretében. A renoválással egy időben megújul a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum négy évtizede létrehozott állandó kiállítása is.

MTI

A közlemény szerint a négy ütemből álló felújítás első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az Arany János személyes hagyatékának egy részét őrző emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára a Csonkatorony mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, hogy az ingyenesen látogatható múzeum fenntartási költségeit fedezni tudják. Ma az épület ad helyet a nagyszalontai városi könyvtárnak.

A Csonkatorony kiürítése október 24-én fejeződött be, ezt követően megkezdődhettek a felújítási munkálatok. A teljes körű festés mellett korszerűsítik az elektromos rendszert és fűtést telepítenek, így a korábban fűtetlen épület télen is látogatható lesz. A fejlesztés harmadik szakaszában korszerűsítik az emlékmúzeum infrastruktúráját, a negyedik ütemben pedig az épületegyüttes udvara is megszépül. A torony renoválásával egy időben megújul az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása. Az előző tárlat több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg, ennek kiállítási darabjai kisebb részben átkerültek az Arany Palota galériatermében berendezett időszaki kiállítás anyagába, nagyobb részben azonban restaurálásra szorulnak, akárcsak több száz eredeti kézirat.

A közlemény idézi a PIM főmuzeológusát, Szilágyi Juditot, aki szerint az új, interaktivitásra is törekvő kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek, és azoknak a relikviáknak a bemutatása lesz, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor. A megújult Csonkatorony és az új állandó kiállítás a tervek szerint 2018. március 2-án, Arany János születésének évfordulóján nyílik meg. A felújítást, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítás létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.

PestiSracok facebook image

Kép: Wikipedia

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.