Pesti Srácok

Megújul a nagyszalontai Csonkatorony

Teljes körű felújítást végeznek el a nagyszalontai Csonkatornyon az Arany János-emlékév keretében. A renoválással egy időben megújul a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum négy évtizede létrehozott állandó kiállítása is.

MTI

A közlemény szerint a négy ütemből álló felújítás első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az Arany János személyes hagyatékának egy részét őrző emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára a Csonkatorony mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, hogy az ingyenesen látogatható múzeum fenntartási költségeit fedezni tudják. Ma az épület ad helyet a nagyszalontai városi könyvtárnak.

A Csonkatorony kiürítése október 24-én fejeződött be, ezt követően megkezdődhettek a felújítási munkálatok. A teljes körű festés mellett korszerűsítik az elektromos rendszert és fűtést telepítenek, így a korábban fűtetlen épület télen is látogatható lesz. A fejlesztés harmadik szakaszában korszerűsítik az emlékmúzeum infrastruktúráját, a negyedik ütemben pedig az épületegyüttes udvara is megszépül. A torony renoválásával egy időben megújul az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása. Az előző tárlat több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg, ennek kiállítási darabjai kisebb részben átkerültek az Arany Palota galériatermében berendezett időszaki kiállítás anyagába, nagyobb részben azonban restaurálásra szorulnak, akárcsak több száz eredeti kézirat.

A közlemény idézi a PIM főmuzeológusát, Szilágyi Juditot, aki szerint az új, interaktivitásra is törekvő kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek, és azoknak a relikviáknak a bemutatása lesz, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor. A megújult Csonkatorony és az új állandó kiállítás a tervek szerint 2018. március 2-án, Arany János születésének évfordulóján nyílik meg. A felújítást, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítás létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.

PestiSracok facebook image

Kép: Wikipedia

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.