Pesti Srácok

Vészabó Noémi festőművész munkáiból nyílt kiállítás Budapesten

Vészabó Noémi festőművész munkáiból nyílt kiállítás Budapesten

Vészabó Noémi idei munkáiból nyílt kiállítás Budapesten, a Papnövelde utcai Chez Nicolas galériában. A tárlatot Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a festőművész varázslatos munkásságát, hitét és Isten-keresését. A megnyitó ünnepségen a kulturális élet képviselői mellett részt vettek Vészabó Noémi képeinek gyűjtői, a művésznő rajongói is.

061.hu

Vészabó Noémi festészetét a kifinomult könnyedség, az élénk színgazdagság jellemzi, amely hol látványos természeti képekben, hol portrékban, részletgazdag grafikákban jelenik meg. A szentendrei alkotó festett már balerinákat, történelmi alakokat, megörökítette a magyar kulturális élet markáns, legendás alakjait. Így készült portré korábban mások között Latinovits Zoltánról, Audrey Hepburnről vagy Fekete Györgyről, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnökéről. A szentendrei kiállításon ezekből a korábban már kiállított sorozataiból is látható néhány alkotás, idei munkáinak középpontjában a vallás, az Isten-keresés áll.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Vészabó Noémi számos stílus között barangol alkotásaival, a művészete nem besorolható, ő maga tiltakozik is a skatulyázás ellen. Vallja, hogy nem lehet azonos a képek stílusa sem, ahány hangulat, érzés, annyiféle festmény születik a kezei alatt. A művészettörténet számos nagy hatása piktorának - Van Gogh, El Greco és Caravaggio mellett a sor hosszan folytatható –, valamint az ókor perzsa, egyiptomi és bizánci művészete vagy az ausztrál őslakos művészet, az Álomidő motívumai és technikája is visszaköszön képein.

Fotó: Horváth Péter Gyula

"Szép feladattal érkeztem a Földre: festeni, rajzolni. Színesebbé tenni ezt az amúgy is káprázatos világot. Amikor festek, messze-messze sodor a „tánc.” Bolyongok az Univerzumban, láttam Karthago porrengetegét, hallottam Egyiptom beavatási imáit. Ismerem az évszakok illatát és változásait. Amíg eljön a nap, amikor messzire repülök a fény felé, addig „csak” festek. Istenben hiszek. Szép ez a világ! Teszem a dolgom" - hangzik a festőművész ars poeticája.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Meglátása szerint festményeire jellemző az erősen intellektuális töltet, a misztikum és a túlzott aprólékosság, megoldásai eltérnek a hétköznapi látásmódtól, és olykor a valósággal szembemenve kísérelnek meg „felmutatni egy-egy új, mégis ősi szépségeszményt”. Vészabó Noémi számtalan történelmi alak, például Jézus és Nofretiti alakját is megfestette – önarcképként. Ebből sem csinál gondot, szerinte a nézőben születik meg az asszociáció.

Vészabó Noémi Dézsy Zoltán filmrendező (balra) és a kiállítást megnyitó Lomnici Zoltán társaságában (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Nem magamat emelem az említett történelmi figurákhoz, hanem a festmény jellege, üzenete olvasható úgy, hogy visszavezeti a nézőt régmúlt korokba, utal ismert történelmi személyekre. Természetesen nem véletlen választás részemről, hogy kinek az alakjába bújok bele, hiszen az említett személyek nagyon közel állnak hozzám, foglalkoztatnak, ezért születnek ujjá a vásznaimon, kicsit másként, hiszen a művészet újrateremti a valóságot” – nyilatkozta korábban egy vele készült interjúban.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.