Pesti Srácok

Mikszáth 171: több megemlékezés lesz a hét elején, az író születésnapján

Nógrád megyében, Budapesten és Szlovákiában öt helyszínen emlékeznek Mikszáth Kálmánra születése 171. évfordulóján.

MTI

Hétfő délután Salgótarjánban és Balassagyarmaton Nógrád megye nagy szülöttje szobrainál tartanak megemlékezéseket. Salgótarjánban Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója, Balassagyarmaton Lengyel Ágnes, a Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának igazgatója mond ünnepi beszédet. Kedden Budapesten és a szlovákiai Szklabonyán folytatódnak a programok.

PestiSracok facebook image

A fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban Péliné Bán Éva mutatja be az Arany-kiállítást, majd a résztvevők a Mikszáth téri szoborhoz sétálnak, ahol egy-egy szál virágot helyeznek el. Szklabonyán a Mikszáth Kálmán Emlékház előtti Mikszáth-szobornál Kovács Anna irodalomtörténész, a társaság elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt a megemlékezést a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma szervezi, az ünneplőket Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója köszönti.

A Nógrád megyei Pásztón kétnapos emléknapot szervez a diákoknak a Mikszáth Líceum. Megnyitják az Arany János kora írott és képi forrásokban című kiállítást, előadás hangzik el Mikszáth és Arany címmel, foglalkoznak Mikszáth Kálmán művészetével. Mikszáth-kupa néven röplabdatornát szerveznek, megkoszorúzzák a pásztói Mikszáth-szobrot és az emléktáblát. A program keretében rendezik a Mikszáth-napi Prózamondó Verseny döntőjét a Teleki László Művelődési Ház nagytermében, és A 200 éves bárd címmel bonyolítanak irodalmi vetélkedőt.

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Jogászként egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott, de író akart lenni. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma, a Különös házasság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.