Pesti Srácok

Megvesztegetett titkárnő rejtegette az eltűnt Klimt-rajzot

Meglett Gustav Klimt (1862-1918) osztrák szecessziós festőnek egy linzi képtárból évtizedekkel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt rajza, A két fekvő nő, amelynek váratlan előkerülése felcsillantotta a reményt, hogy megtalálják Egon Schiele három, ugyancsak tisztázatlan módon eltűnt alkotását.

MTI

A grafikát a linzi Neue Galerie egy volt titkárnőjének örökösei juttatták vissza a városnak. Az 1977-ben nyugdíjazott és a múlt év végén elhunyt titkárnő végrendeletében meghagyta, hogy a jogtalanul hozzá került művet halála után adják vissza a múzeumnak. Úgy tűnik, hogy a titkárnő nem lopta el Klimt-rajzot, hanem azt megvesztegesképpen kapta a galéria egy korábbi igazgatójától azért, hogy hallgasson az általa felfedezett visszásságokról.

PestiSracok facebook image

Mint a rajz előkerülését bejelentő keddi linzi sajtótájékoztatón elmondták, a Klimt-grafikát Egon Schiele (1890-1918) három festményével együtt Olga Jäger műgyűjtőtől kapta kölcsönbe 1951-ben a linzi múzeum. A titkárnőnek egy napon feltűnt, hogy a kölcsönkapott művek közül a három Schiele-képet nem dokumentálták megfelelően, és amikor ezt szóvá tette a galéria akkori vezetőjének, Walter Kastennek, az igazgató arra kérte, hogy hallgasson a képek eltűnéséről, és hallgatása fejében neki adta a Klimt-rajzot.

A négy műalkotás eltűnésére (ellopására) akkor derült fény, amikor a kölcsönadó műgyűjtő, az 1965-ban elhunyt Olga Jäger örökösei 2006-ban, a kölcsönadási szerződés lejárta után visszakérték a képeket. Mivel a Neue Galeria tulajdonosa, a linzi önkormányzat nem tudta előteremteni a műveket, hosszas pereskedés kezdődött, amelynek következményeként a város 2011-ben 8,3 millió euró kártérítés megfizetésére kényszerült.

Mint most utólag kiderült, 2006-ban, amikor a város keresni kezdte az eltűnt alkotásokat, a volt titkárnő a szekrényében rejtette el a Klimt-rajzot, és úgy rendelkezett, hogy azt halála után adják vissza a városnak. A városháza jogi képviselője szerint semmi nem utal arra, hogy további műkincsek lettek volna az extitkárnő birtokában, sem arra, hogy valakik üzleteltek volna Linz város tulajdonában lévő festményekkel.

Klaus Luger polgármester azt mondta, hogy miután kártérítést fizettek az eltűnt képekért, az előkerült Klimt-rajzot a város saját tulajdonának tekinti, és az egykori tulajdonos örökösei csak akkor kaphatják meg, ha visszafizetik a kártérítés egy részét. A rajzot az 1960-as években 20 ezer schilling (1453 euró) értékre becsülve adták kölcsönbe egy kiállításra, jelenlegi értékét egy bírósági becslés 66 ezer euróra teszi.

Sokkal nagyobb értéket képviselnek Schiele eltűnt és továbbra is hiányzó művei, a Fiatal férfi című akvarell, a Pár című grafika és a Halott város című olajkép. Csak a Halott városért 7,5 millió euró kárpótlást fizetett a város 2011-ben, egyes szakértők szerint a valóságos értékénél sokkal többet.

A Klimt-rajz előkerülése után a rendőrség újraindította a nyomozást a képeltűnések ügyében, a városvezetés pedig közölte, hogy továbbra is fenntartja az 5000 euró nyomravezetői jutalmat.

Vezető kép: APA/Reinhard Haider

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.