Pesti Srácok

Megvesztegetett titkárnő rejtegette az eltűnt Klimt-rajzot

Meglett Gustav Klimt (1862-1918) osztrák szecessziós festőnek egy linzi képtárból évtizedekkel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt rajza, A két fekvő nő, amelynek váratlan előkerülése felcsillantotta a reményt, hogy megtalálják Egon Schiele három, ugyancsak tisztázatlan módon eltűnt alkotását.

MTI

A grafikát a linzi Neue Galerie egy volt titkárnőjének örökösei juttatták vissza a városnak. Az 1977-ben nyugdíjazott és a múlt év végén elhunyt titkárnő végrendeletében meghagyta, hogy a jogtalanul hozzá került művet halála után adják vissza a múzeumnak. Úgy tűnik, hogy a titkárnő nem lopta el Klimt-rajzot, hanem azt megvesztegesképpen kapta a galéria egy korábbi igazgatójától azért, hogy hallgasson az általa felfedezett visszásságokról.

PestiSracok facebook image

Mint a rajz előkerülését bejelentő keddi linzi sajtótájékoztatón elmondták, a Klimt-grafikát Egon Schiele (1890-1918) három festményével együtt Olga Jäger műgyűjtőtől kapta kölcsönbe 1951-ben a linzi múzeum. A titkárnőnek egy napon feltűnt, hogy a kölcsönkapott művek közül a három Schiele-képet nem dokumentálták megfelelően, és amikor ezt szóvá tette a galéria akkori vezetőjének, Walter Kastennek, az igazgató arra kérte, hogy hallgasson a képek eltűnéséről, és hallgatása fejében neki adta a Klimt-rajzot.

A négy műalkotás eltűnésére (ellopására) akkor derült fény, amikor a kölcsönadó műgyűjtő, az 1965-ban elhunyt Olga Jäger örökösei 2006-ban, a kölcsönadási szerződés lejárta után visszakérték a képeket. Mivel a Neue Galeria tulajdonosa, a linzi önkormányzat nem tudta előteremteni a műveket, hosszas pereskedés kezdődött, amelynek következményeként a város 2011-ben 8,3 millió euró kártérítés megfizetésére kényszerült.

Mint most utólag kiderült, 2006-ban, amikor a város keresni kezdte az eltűnt alkotásokat, a volt titkárnő a szekrényében rejtette el a Klimt-rajzot, és úgy rendelkezett, hogy azt halála után adják vissza a városnak. A városháza jogi képviselője szerint semmi nem utal arra, hogy további műkincsek lettek volna az extitkárnő birtokában, sem arra, hogy valakik üzleteltek volna Linz város tulajdonában lévő festményekkel.

Klaus Luger polgármester azt mondta, hogy miután kártérítést fizettek az eltűnt képekért, az előkerült Klimt-rajzot a város saját tulajdonának tekinti, és az egykori tulajdonos örökösei csak akkor kaphatják meg, ha visszafizetik a kártérítés egy részét. A rajzot az 1960-as években 20 ezer schilling (1453 euró) értékre becsülve adták kölcsönbe egy kiállításra, jelenlegi értékét egy bírósági becslés 66 ezer euróra teszi.

Sokkal nagyobb értéket képviselnek Schiele eltűnt és továbbra is hiányzó művei, a Fiatal férfi című akvarell, a Pár című grafika és a Halott város című olajkép. Csak a Halott városért 7,5 millió euró kárpótlást fizetett a város 2011-ben, egyes szakértők szerint a valóságos értékénél sokkal többet.

A Klimt-rajz előkerülése után a rendőrség újraindította a nyomozást a képeltűnések ügyében, a városvezetés pedig közölte, hogy továbbra is fenntartja az 5000 euró nyomravezetői jutalmat.

Vezető kép: APA/Reinhard Haider

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.