Pesti Srácok

Nem kell visszaadni a Metropolitan Múzeum Picasso-festményét

Egy New York-i bíróság elutasította szerdán egy német zsidó üzletember örököseinek keresetét, amely a New York-i Metropolitan Múzeumban lévő The Actor (A színész) című világhírű Picasso-festmény visszaszolgáltatását kérte arra hivatkozva, hogy a család kényszer alatt alacsony áron adta el a képet, hogy elmenekülhessen a náci és fasiszta rémuralom elől.

MTI

Az ügyész indoklása szerint az egykori tulajdonos, a néhai Paul Leffmann dédunokaöccse nem tudta bizonyítani a New York-i törvények szerint, hogy a férfi "kényszer alatt" adta el a képet, ami igazolná a jogos követelést. Laurel Zuckerman dédunokaöcs, Leffman felesége hagyatékának gondozója a keresetben felvázolt egy alternatív megoldást is, több mint 100 millió dollár kártérítést kért a spanyol festő 1904-1905 közötti rózsaszínű korszakában készült műalkotásért. A kereset szerint a Leffmann család 1937-ben menekült Németországból Olaszországba. A következő évben Paul Leffmann eladni kényszerült a festményt két műkereskedőnek 12 ezer dollárért, hogy fizethesse Svájcon keresztüli elmenekülésüket a náci Németországgal szövetséges Benito Mussolini rezsimje elől.

A Metrolpolitan Múzeum 1952-ben adományként kapta a festményt és 2011-ig nem ismerte el, hogy annak eredeti tulajdonosa Leffmann volt. Az örökösök érvelése szerint a festmény 1938-as eladásával a család nem veszítette el jogosultságát. A Metropolitan Múzeum ügyvédei azzal érveltek, hogy a férfi tisztességes árat kapott a festményért, nem kényszer alatt adta el. A bírói döntés értelmében az 1938-as eladás "magánszemélyek között történt, nem pedig a fasiszta vagy náci kormányok parancsára, nem történt jogtalan fenyegetés, ami megfosztotta volna Leffmannt szabad akaratától".

Az indoklásában a bíró elismerte ugyan, hogy "a Leffmann család gazdasági nyomás alatt áll a náci és fasiszta rezsimek teremtette tagadhatatlanul borzasztó körülmények miatt, ezt a nyomást nem az alperes gyakorolta, az állítólagos kényszerre nincs elégséges bizonyíték". Picasso világhírű festményét 2010-ben restaurálni kellett, mert egy egyensúlyát elveszítő látogató beleesett és felszakította a vásznat, amelynek jobb alsó sarkában keletkezett egy 15 centiméteres szakadás.

PestiSracok facebook image

Kép: The Times Of Israel

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.