Pesti Srácok

Vasárnap jelentik be a Magyar Filmdíjak jelöltjeit

A szerdán kezdődő 4. Magyar Filmhét elismeréseinek ünnepélyes átadóját március 11-én rendezik meg. A Magyar Filmdíjakra nevezett munkák közül a filmakadémia tagjaitól legtöbb szavazatot kapott alkotások és alkotók összesen 23 kategóriában versenyeznek majd. Az akadémia tagjai által nominált filmekből több vidéki városban is szerveznek vetítéseket.

MTI

A Filmhét február 7-én Szabó István 1979-ben készült Bizalom című alkotása digitalizált és felújított változatának vetítésével veszi kezdetét. Az Oscar-díjas magyar rendezőt a film operatőre, Koltai Lajos köszönti majd. Február 8. és 11. között a Corvin moziban 150 filmet vetítenek, köztük olyan dokumentumfilmeket, tévéfilmeket, kisjátékfilmet és animációkat is nagy vásznon nézhet meg a közönség, amelyeket korábban csak a televízió sugárzott.

PestiSracok facebook image

Csütörtökön délelőtt két dokumentumfilmes blokk fut majd párhuzamosan, látható lesz többek között Böszörményi Zsuzsa 580 méter (Kárai Sándor "Keszeg" bányásznaplója) című filmje, amely a szénbányákban folyó nehéz munkáról szól. A kisjátékfilmes válogatásban rendezőként fog bemutatkozni Pusztai Ferenc producer, aki L.U.F.I. című munkájában egy groteszk, szürreális világba kalauzolja a nézőket. Délután az animáció szerelmesei nézhetnek meg egy válogatást, amelyben szerepel Jankovics Marcell Árpádok emlékezete című ismeretterjesztő rajzfilmsorozatának második része is.

A filmhét versenyprogramjában öt kategóriában összesen 131 alkotás szerepel, köztük 59 dokumentumfilm, 4 tévéfilm, 21 kisjátékfilm és 29 animáció, valamint mind a 18 tavaly bemutatott magyar nagyjátékfilm. Az eseményt a Magyar Filmakadémia Egyesület szervezi, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatásával - írják.

A közlemény szerint 2017 igazi sikerév volt a magyar filmgyártás számára, több mint 1,3 millió ember váltott jegyet magyar filmre, és több nagyjátékfilm ért el százezres nézettséget.

Képforrás: filmtekercs.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.