Pesti Srácok

Csütörtöktől a mozikban Paolo Genovese A Hely című új filmje

A saját démonaival szeretné szembesíteni a nézőt Paolo Genovese legújabb filmje - mondta el az olasz rendező, aki A Hely (The Place) csütörtöki magyarországi bemutatója alkalmából Budapestre látogatott.

MTI

Előző filmje, a Magyarországon is nagy sikert aratott Teljesen idegenek (Perfetti sconosciuti) középpontjában a mindennapi titkok és hazugságok állnak, míg A Hely fókuszába a morál, az etika központi kérdése került: mire vagyunk képesek, hogy elérjük, amit igazán akarunk? - válaszolta újságíróknak a Budapesti Olasz Kultúrintézetben megtartott hétfői sajtóbeszélgetésen Paolo Genovese. A különös hangulatú filmben egy titokzatos, név nélküli férfi a Hely nevű kávézóban fogadja ügyfeleit. A hozzá fordulók különböző problémákkal keresik fel, mindegyikük vágyik valami olyanra, amit az életében saját erőből nem tud elérni. A férfi azt ígéri ügyfeleinek, hogy teljesülni fognak a vágyaik, ha cserébe elvégzik azokat a meghökkentő és váratlan feladatokat, amelyeket rájuk bíz.

PestiSracok facebook image

Paolo Genovese felidézte, hogy a Teljesen idegeneket eddig több mint hatvan országban mutatták be, ezek közül tízben remake is készült vagy készül (mint februárban kiderült, Goda Krisztina is feldolgozza a történetet). Az olasz rendező örömét fejezte ki, amiért filmje ennyi új verzió alapjául szolgál, de a - drámai szálat teljesen elhagyó - spanyol remake megtekintése után úgy döntött, több feldolgozást nem fog megnézni. "A forgatókönyv egyes részein heteket, néha hónapokat is dolgoztam, ezért nem jó érzés azt látni, ha megváltoztatják ezeket, ha viszont semmit nem tesznek hozzá a filmhez, akkor a feldolgozás sem lesz érdekes" - mondta Paolo Genovese.

Az internet és az okostelefonok elterjedése teljesen megváltoztatta az emberek életét, a Teljesen idegenek témájául ezért választotta ezeket az eszközöket és a bennük rejtegetett titkokat. A film forgatókönyvének hajtóereje az a felismerés, hogy az emberek mennyire kevéssé ismerik még a hozzájuk legközelebb állókat: barátaikat, házastársukat, gyerekeiket is - tekintett vissza kérdésekre válaszolva előző munkájára. Paolo Genovese azt mondta, hogy A Hely szintén filmes "kamaradarab", noha ez nem volt szándékos. "Most olyan életszakaszban járok, amikor inkább az emberi kapcsolatok, vágyak, érzések foglalkoztatnak, de a következő filmem ismét sokhelyszínes lesz; részben Manhattanben vesszük fel, angol nyelven" - jegyezte meg.

A Hely alapötletét egy kanadai internetes sorozat adta, amelynek központi témája szintén az volt, hogy az emberek meddig mennének el azért, amit nagyon szeretnének. "Olyan mozifilmet akartam, amely rákényszeríti a nézőt, hogy nézzen magába, szembesítse magát a saját démonaival" - mondta el. Maresch Dániel, a filmet Magyarországon forgalmazó Cinenuovo egyik vezetője az MTI kérdésére felidézte: a Teljesen idegenek több mint 70 ezer nézőjével tavaly a legnézettebb európai (nem magyar) film lett a hazai mozikban, annak ellenére, hogy multiplexek nem vetítették. A Hely csütörtöktől látható Budapesten hat, vidéken tizenöt moziban; Valerio Mastandrea, Sabrina Ferilli, Marco Giallini, Alba Rohrwacher és Rocco Papaleo főszereplésével.

Kép: news.cinecitta.com

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)