Pesti Srácok

Eddig soha nem látott Csukás mesejátot mutatnak be a fővárosban

Csukás István művéből készült zenés mesejátékot mutat be Utazás a szempillám mögött címmel a Zichy Szín-Műhely május 10-én a budapesti Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban.

MTI

A Zichy Szín-Műhely Csukás István 40 éve írt, a fővárosban még sohasem játszott regényének új színpadi feldolgozását tűzi műsorra . A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alakjának, Csukás Istvánnak egy kevésbé ismert zenés mesejátékát az író szakmai támogatásával állítják színpadra, hogy az ifjúság megismerje a Mirr-Murr, a Pom Pom meséi vagy a Süsü, a sárkány mesefiguráit teremtő szerző világát. Csukás Istvánt szerint "a gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret".

PestiSracok facebook image

Dolmány Attila rendező elmondta, hogy az álomdramaturgiára épülő különleges mesejáték minden generáció gyermeki énjéhez szól. Csukás István olyan karaktereket formált, amelyek mindenhol a tisztesség, a becsület, az emberség, a szeretet mérvadó figurái. "Ezért is választottam ezt a réginek tűnő, de a mai napig aktuális mesét újra, modernebb kivitelezésben, de régi értékek megtartásával. Szeretném megmutatni a mese örök, halhatatlan erejét" - fogalmazott.

A mesejáték egy magányos kisfiúról, Lackóról szól, aki elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Az üveggolyó álmában is gurul, és Lackó a keresése közben sok mindennel találkozik. Álmában különös lények szólítják meg, szobája tárgyai szokatlan alakot öltenek, nyílnak, dőlnek, felemelkednek, átlátszanak. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút - olvasható a darab ismertetőjében. A főbb szerepeket kettős szereposztásban Bacsa Ildikó és Gosztola Adél, valamint Tarján Péter, Maday Gábor, Koltai Vivien, Makofka Blanka és Bartus Marcell játssza, a főszerepet pedig Rubóczki Márkó alakítja. A jelmeztervező Papp Janó, a zeneszerző Szitha Miklós, a Talamba Ütőegyüttes vezetője.

A Zichy Szín-Műhely lelkes fiatal művészek összefogásával létrejött összművészeti alkotóműhelyként működik. Feladatuknak tekintik, hogy a jövő nemzedékét nyitottá tegyék a művészetek, a színház és a magyar irodalom iránt. Utazó színházként az egész Kárpát-medencében jelen vannak. Az alkotóműhely Arany Balladák másképp című produkcióját A színház az iskolákba megy elnevezésű programsorozat keretében eddig számos iskolában és művelődési házban bemutatta, Díszítők címmel pedig kortársdarabot is színpadra állítottak. A színműhely bemutatóihoz az Emmi és az NKA által kiírt pályázatokból nyert támogatást.

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)