Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 125 éve született Joan Miró 

Százhuszonöt éve, 1893. április 20-án született Barcelonában Joan Miró, a katalán művészet kiemelkedő alakja.

MTI

Apja órásmester és aranyműves, anyja egy asztalos lánya volt. Szülei nem támogatták művészi ambícióit, kereskedelmi iskolába járatták, de látogathatta az 1775-ben alapított, ingyenes képzőművészeti iskola kurzusait. Két évig egy hivatalban dolgozott, de ez annyira megviselte, hogy idegösszeomlást szenvedett, amiből szülei vidéki birtokán épült fel. Ezután már csak a művészetnek élt, 1912-től három évig a Francisco Galí (Picasso és Dalí mestere) által vezetett művészeti iskolában tanult. 1915 és 1919 között tájképeket, aktokat, portrékat festett, leginkább a tömegek és a színfoltok ritmikája, kölcsönhatása érdekelte, első kiállítását 1918-ban rendezték Barcelonában.

PestiSracok facebook image

Az 1920-as évektől Párizsban élt, ekkoriban kezdte fokozatosan lebontani a tárgyak természetes összefüggéseit és új, misztikus rendszerbe összerakni őket, kísérteties látomásokat hozva létre. A Kilátás Montroigra és A farmer felesége című képeinek látásmódja a realista és kubista formák mellett már más stílusjegyeket is felmutat. Paul Klee nyomán a húszas években álomképeket festett, amelyeken a vonalas alakzatok és színfoltok szinte véletlenszerűen állnak össze, a különös, intuitív jelentésű formák teljes kötetlenségben helyezkednek el képein (A harlequin karneválja, Anyaság, Triptichon, Paletta). A hagyományoktól független látásmódú művész volt, egyszer azt nyilatkozta: "Meg akarom gyilkolni a festészetet". A metaforikus kifejezés lehetőségeit kereste, képi világának egyes elemei az archaikus kultúrákból és a gyermekrajzokból származnak, mások organikus képződményekhez hasonlatosak.

Miró a festményei között (Kép: KMUW)

Művészete sokban közös a dadaistákkal és szürrealistákkal, nagy hatással volt rá Picasso és Juan Gris kubizmusa, valamint a Fauves (Vadak) festői csoport élénk színvilága is. A harmincas években látóköre kitágult, Szergej Gyagilev híres balett-társulata számára díszleteket, jelmezeket, falikárpitokat tervezett és festett, a monumentális műfajok felé fordult. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiakkal rokonszenvező művész képei démoni erővel érzékeltették a kor borzalmait és félelmeit. 1937-ben a párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára készített faliképe erős társadalombírálatot rejtett magában. A második világháború alatt hazaköltözött, ekkor festette Konstellációk című sorozatát, a teremtő erő és a világegyetem együttműködésének szimbólumait.

Barátjával, Joan Artigas keramikussal kifejező kerámiákat is készített. 1948-tól felváltva élt otthon és Párizsban, ekkor készült festményein a nő, madár és csillag motívumai meghatározóak, szobrait spontaneitás és aprólékos kidolgozás jellemezte. 1954-ben a velencei Biennále Nagydíját, a párizsi UNESCO-székház kerámiafalával pedig 1958-ban a Guggenheim-alapítvány nagydíját nyerte el. Több szürrealista költő kötetét és Alfred Jarry Übü királyát illusztrálta, kollázsokat készített, de paródiákat is, klasszikus stílusban elkezdett műveit infantilisan összefirkálta. Egyre többet foglalkozott szobrászattal, 1962-ben és 1974-ben retrospektív kiállítása nyílt Párizsban. José Louis Sert építész óriási műtermet épített számára Mallorcán, Miró Barcelonában és Mallorcán egy-egy művészeti alkotóműhelynek szánt alapítványt hozott létre.

Késői műveiből ironikus bölcsesség sugárzik, alakjai és hátterei is végletesen leegyszerűsödnek, képein a kék háttérre felrakott foltok és vonalak uralkodnak. Ő rajzolta az 1982-es spanyolországi labdarúgó vb emblémáját, egy narancsember focistát. 1983. december 25-én, kilencvenévesen halt meg Palma de Mallorcán. Barcelonában, a Montjuic hegyen fekvő temetőben helyezték örök nyugalomra. A hegyen található a Miró Alapítvány múzeuma is, amely a mester műveiből összeállított gyűjteménynek ad otthont. A kiemelkedő katalán művész Barcelona egyik jelképes alakja, vidámságot keltő, furcsa alakzatú szobrai világvárosok parkjaiban is láthatók. Műveiért ma csillagászati összegeket fizetnek az árveréseken, övé a legdrágábban elkelt szürrealista festmény: Peinture (Étoile bleue) című képét 36,9 millió dollárért (több mint nyolcmilliárd forintért) vették meg.

Vezető kép: Míró Harlekinek karneválja című festménye

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.