Pesti Srácok

Tarnówban mutatják be Sára Sándor filmjét

Az 1848/49-es magyar szabadságharc 170. évfordulójához kapcsolódva hétfőn Lengyelország "legmagyarabb városában", Tarnówban díszvetítésen mutatják be Sára Sándor, a nemzet művésze 40 évvel ezelőtt készült és nemrég digitálisan felújított emblematikus filmjét, a 80 huszárt.

MTI

A vetítés után a város múzeumában az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik - közölte a Magyar Művészeti Akadémia.

PestiSracok facebook image

Mint írják, Sára Sándor 1978-ban készítette a rendezőként és operatőrként egyaránt óriási feladatot jelentő 80 huszárt, a leginkább talán Andrzej Wajda lengyel történelmi tablóihoz hasonlítható nagyszabású alkotását.

A Kárpátokon át emberpróbáló körülmények között a magyar szabadságharc megsegítésére igyekvő huszárszázad tragikus sorsa a történelem külső erői által satuba fogottak harcát jelképezi a kötelességtudat és a lelkiismeret, a katonai eskü és a hazaszeretet, vagyis a magyar sors vissza-visszatérő dilemmáival. A film jeleneteinek nagy részét Dél-Lengyelországban, a lengyel Tátrai Nemzeti Park területén és Bem József szülővárosában, a Biala folyó partján fekvő Tarnówban (régi magyar nevén: Tarnó) forgatták.

A 80 huszár története 170 évvel ezelőtti elképzelt, de valóságos alapokon nyugvó történet és számos ponton megidézi közös múltunkat, barátságunkat is a lengyel néppel - olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia évek óta együttműködik a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzése, restaurálása és terjesztése érdekében. A 2017. augusztus 22-én aláírt együttműködési megállapodás szorgalmazza a különböző filmszakmai programok, rendezvények előkészítésében és megvalósításában való részvételt, továbbá filmszakmai kiadványok közös megjelentetését; ehhez kapcsolódik a 80 huszár lengyel nyelvű feliratozása, illetve lengyelországi vetítése.

A 80 huszár című film lengyel díszbemutatója a Kino Marzenie filmszínházban hétfőn lesz. A vetítés után az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik a városi múzeumban (Muzeum Okregowe w Tarnowie); a kétnyelvű kiállítás magyar címe: ".Siessünk segíteni a magyarokat a harcban.".

A Lengyelországban és Magyarországon is több helyen tablósorozattal bemutatni tervezett kiállítás szöveggel, korabeli metszetekkel, litográfiákkal, fényképekkel, festményekkel kíséri nyomon a magyar szabadságharc történetét és a lengyelek benne játszott szerepét. Tudatosítja azt, hogy mintegy 5 ezer lengyel harcolt a honvédsereg és a légiók soraiban, s hőstetteik közismertté tette őket, s tiszteletet váltott ki a magyar politikai és katonai vezetőkben - áll a közleményben.

A két eseményen a Magyar Művészeti Akadémia delegációja is jelen lesz; Kovács Orsolya Zsuzsannával, Magyarország lengyelországi nagykövetével tesz látogatást Tarnów város főpolgármesterénél, Roman Ciepielánál. A díszvetítés előtt a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kovács István író, történész, polonista, az MMA rendes tagja mond köszöntőt, majd Répás Zsuzsanna, az MMA Titkársága Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztálya főosztályvezetője olvassa fel Sára Sándor üdvözlő sorait. A filmbemutatót és a kiállítás megnyitását követően a napot találkozó zárja a történelmi Városházán.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.