Pesti Srácok

Tarnówban mutatják be Sára Sándor filmjét

Az 1848/49-es magyar szabadságharc 170. évfordulójához kapcsolódva hétfőn Lengyelország "legmagyarabb városában", Tarnówban díszvetítésen mutatják be Sára Sándor, a nemzet művésze 40 évvel ezelőtt készült és nemrég digitálisan felújított emblematikus filmjét, a 80 huszárt.

MTI

A vetítés után a város múzeumában az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik - közölte a Magyar Művészeti Akadémia.

PestiSracok facebook image

Mint írják, Sára Sándor 1978-ban készítette a rendezőként és operatőrként egyaránt óriási feladatot jelentő 80 huszárt, a leginkább talán Andrzej Wajda lengyel történelmi tablóihoz hasonlítható nagyszabású alkotását.

A Kárpátokon át emberpróbáló körülmények között a magyar szabadságharc megsegítésére igyekvő huszárszázad tragikus sorsa a történelem külső erői által satuba fogottak harcát jelképezi a kötelességtudat és a lelkiismeret, a katonai eskü és a hazaszeretet, vagyis a magyar sors vissza-visszatérő dilemmáival. A film jeleneteinek nagy részét Dél-Lengyelországban, a lengyel Tátrai Nemzeti Park területén és Bem József szülővárosában, a Biala folyó partján fekvő Tarnówban (régi magyar nevén: Tarnó) forgatták.

A 80 huszár története 170 évvel ezelőtti elképzelt, de valóságos alapokon nyugvó történet és számos ponton megidézi közös múltunkat, barátságunkat is a lengyel néppel - olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia évek óta együttműködik a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzése, restaurálása és terjesztése érdekében. A 2017. augusztus 22-én aláírt együttműködési megállapodás szorgalmazza a különböző filmszakmai programok, rendezvények előkészítésében és megvalósításában való részvételt, továbbá filmszakmai kiadványok közös megjelentetését; ehhez kapcsolódik a 80 huszár lengyel nyelvű feliratozása, illetve lengyelországi vetítése.

A 80 huszár című film lengyel díszbemutatója a Kino Marzenie filmszínházban hétfőn lesz. A vetítés után az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik a városi múzeumban (Muzeum Okregowe w Tarnowie); a kétnyelvű kiállítás magyar címe: ".Siessünk segíteni a magyarokat a harcban.".

A Lengyelországban és Magyarországon is több helyen tablósorozattal bemutatni tervezett kiállítás szöveggel, korabeli metszetekkel, litográfiákkal, fényképekkel, festményekkel kíséri nyomon a magyar szabadságharc történetét és a lengyelek benne játszott szerepét. Tudatosítja azt, hogy mintegy 5 ezer lengyel harcolt a honvédsereg és a légiók soraiban, s hőstetteik közismertté tette őket, s tiszteletet váltott ki a magyar politikai és katonai vezetőkben - áll a közleményben.

A két eseményen a Magyar Művészeti Akadémia delegációja is jelen lesz; Kovács Orsolya Zsuzsannával, Magyarország lengyelországi nagykövetével tesz látogatást Tarnów város főpolgármesterénél, Roman Ciepielánál. A díszvetítés előtt a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kovács István író, történész, polonista, az MMA rendes tagja mond köszöntőt, majd Répás Zsuzsanna, az MMA Titkársága Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztálya főosztályvezetője olvassa fel Sára Sándor üdvözlő sorait. A filmbemutatót és a kiállítás megnyitását követően a napot találkozó zárja a történelmi Városházán.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.