Pesti Srácok

Tarnówban mutatják be Sára Sándor filmjét

Az 1848/49-es magyar szabadságharc 170. évfordulójához kapcsolódva hétfőn Lengyelország "legmagyarabb városában", Tarnówban díszvetítésen mutatják be Sára Sándor, a nemzet művésze 40 évvel ezelőtt készült és nemrég digitálisan felújított emblematikus filmjét, a 80 huszárt.

MTI

A vetítés után a város múzeumában az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik - közölte a Magyar Művészeti Akadémia.

PestiSracok facebook image

Mint írják, Sára Sándor 1978-ban készítette a rendezőként és operatőrként egyaránt óriási feladatot jelentő 80 huszárt, a leginkább talán Andrzej Wajda lengyel történelmi tablóihoz hasonlítható nagyszabású alkotását.

A Kárpátokon át emberpróbáló körülmények között a magyar szabadságharc megsegítésére igyekvő huszárszázad tragikus sorsa a történelem külső erői által satuba fogottak harcát jelképezi a kötelességtudat és a lelkiismeret, a katonai eskü és a hazaszeretet, vagyis a magyar sors vissza-visszatérő dilemmáival. A film jeleneteinek nagy részét Dél-Lengyelországban, a lengyel Tátrai Nemzeti Park területén és Bem József szülővárosában, a Biala folyó partján fekvő Tarnówban (régi magyar nevén: Tarnó) forgatták.

A 80 huszár története 170 évvel ezelőtti elképzelt, de valóságos alapokon nyugvó történet és számos ponton megidézi közös múltunkat, barátságunkat is a lengyel néppel - olvasható a közleményben.
A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia évek óta együttműködik a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzése, restaurálása és terjesztése érdekében. A 2017. augusztus 22-én aláírt együttműködési megállapodás szorgalmazza a különböző filmszakmai programok, rendezvények előkészítésében és megvalósításában való részvételt, továbbá filmszakmai kiadványok közös megjelentetését; ehhez kapcsolódik a 80 huszár lengyel nyelvű feliratozása, illetve lengyelországi vetítése.

A 80 huszár című film lengyel díszbemutatója a Kino Marzenie filmszínházban hétfőn lesz. A vetítés után az 1848/49-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik a városi múzeumban (Muzeum Okregowe w Tarnowie); a kétnyelvű kiállítás magyar címe: ".Siessünk segíteni a magyarokat a harcban.".

A Lengyelországban és Magyarországon is több helyen tablósorozattal bemutatni tervezett kiállítás szöveggel, korabeli metszetekkel, litográfiákkal, fényképekkel, festményekkel kíséri nyomon a magyar szabadságharc történetét és a lengyelek benne játszott szerepét. Tudatosítja azt, hogy mintegy 5 ezer lengyel harcolt a honvédsereg és a légiók soraiban, s hőstetteik közismertté tette őket, s tiszteletet váltott ki a magyar politikai és katonai vezetőkben - áll a közleményben.

A két eseményen a Magyar Művészeti Akadémia delegációja is jelen lesz; Kovács Orsolya Zsuzsannával, Magyarország lengyelországi nagykövetével tesz látogatást Tarnów város főpolgármesterénél, Roman Ciepielánál. A díszvetítés előtt a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kovács István író, történész, polonista, az MMA rendes tagja mond köszöntőt, majd Répás Zsuzsanna, az MMA Titkársága Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztálya főosztályvezetője olvassa fel Sára Sándor üdvözlő sorait. A filmbemutatót és a kiállítás megnyitását követően a napot találkozó zárja a történelmi Városházán.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.