Pesti Srácok

Szent Mihály-napi fesztivált rendeznek a Szentendrei Skanzenben

Népi iparművészek, a Kárpát-medence különböző régióiból érkező zenészek, táncosok és előadóművészek vendégszerepelnek szombaton a Szentendrei Skanzenben, a Szent Mihály-napi Népművészeti Fesztiválon.

MTI

Szent Mihály napja Európa-szerte ismert pásztorünnep, amikor a pásztorok, gulyások, csikósok behajtották a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre. Ezt a hagyományt felelevenítve az állattartáshoz, pásztorkodáshoz köthető népi mesterségek mutatkoznak be hétvégén a Skanzenben - olvasható a szabadtéri múzeum közleményében.

PestiSracok facebook image

A helyszín vendégül látja a népművészet mestereit és ifjú mestereit, így a portákon bemutatót tart Gosztonyi Zoltán csont- és fafaragó, Farkas Gergely nemezkészítő, Sipos Tamás bőrműves, a Magyarországi Kovácsműves Céh kovácsai, Legeza Márta kosárfonó, valamint Dede Orsolya gyapjúszövő is.

A kézműves foglalkozásokon lehet majd pásztorbotot faragni, nemezelni, ujjbábot és csuhéállatot készíteni, gyertyát mártani vagy fazekas mesterség fortélyait elsajátítani.

A meghívott előadók pásztoros meséket mondanak, de lesz lehetőség ügyességi játékok kipróbálására is.

Délután ingyenes gálaműsor veszi kezdetét, ahol a népművészet mestere és a népművészet ifjú mestere címmel kitüntetett zenészek, táncosok állnak együtt színpadra. A fellépők között lesz mások mellett Fekete Antal "Puma", a Dalinda, a Horsa Banda, a Tükrös zenekar, Kubinyi Júlia, a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttes és még sokan mások. Felcsendülnek moldvai és roma dallamok, felvidéki énekek, valamint bemutatják a gyimesi, szatmári és Küküllő menti táncokat is a meghívott előadók.

A rendezvény része a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozatának is. Az NKA 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját, ezért szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény cím az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal mutatkozik be Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban, valamint határon túli településeken is. A sorozat célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol a szervezet működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.