Pesti Srácok

Mán-Várhegyi Réka és Danyi Zoltán is Déry-díjat kapott

Danyi Zoltán író, költő, Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő, valamint Mariarosaria Sciglitano műfordító vehették át az irodalmi élet kimagasló teljesítményeit elismerő Déry-díjat csütörtökön Budapesten.

MTI

Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Az anyagi jutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség ezért minden évben az író születésének évfordulóján, október 18-án, vagy egy ahhoz közeli időpontban történik - olvasható az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

PestiSracok facebook image

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át Déry Tibor-jutalom néven, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, a tavalyi évben pedig Lábass Endre és Vida Gábor részesült az elismerésben.

Mint írják, Danyi Zoltán író, költő 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2002-től jelennek meg művei a zEtna, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, később Hamvas levelezését és naplóit is gondozta. Prózai munkáiért 2009-ben az Irodalmi Jelen díjjal, 2016-ban Mészöly Miklós-díjjal jutalmazták. A 2015-ben kiadott A dögeltakarító című regénye németül is megjelent a Suhrkamp kiadónál.

Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Tanulmányait az ELTE-n végezte szociológia és esztétika szakon. Jelenleg a Babilon gyerekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik. 2013-ban elnyerte a JAKkendő díjat, ennek köszönhetően a következő évben megjelent az első novelláskötete a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában. A későbbiek során ifjúsági regényt, illetve gyerekeknek szóló könyveket és foglalkoztató kiadványokat írt. Az első regénye 2018-ban Mágneshegy címmel jelent meg a Magvetőnél. Írásai angol, német és észt nyelveken jelentek meg - írják a közleményben.

Mariarosaria Sciglitano műfordító és újságíró, egyetemi tanulmányait magyar nyelv- és irodalom szakon a nápolyi Istituto Universitario Orientale BTK-án folytatta. PhD fokozatát irodalomtudományok szakon 2003-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerezte. 1999-től 2004-ig szerkesztője a Magyarországi Olasz Kultúrintézet által kiadott Nuova Corvina című irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1991 és 1999 közt kortárs olasz irodalmat tanított vendégtanárként az ELTE BTK olasz tanszékén, 1993 óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem IOK olasz anyanyelvi lektora. Rendszeres fordítói és műfordítói tevékenységet folytat. 1997-ben a Frankfurt '99 műfordítói pályázatának, 2006-ban a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj pályázatának nyertese volt. 2008 óta a Balassi Intézet az olasz műfordításokért felelős konzulense.

Olasz nyelvre fordította egyebek mellett Esterházy Péter Hahn-Hahn grófnő pillantása és Semmi művészet című munkáját, Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért és A végső kocsma című művét, Borbély Szilárd Nincstelenek, valamint Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét.

Fotó:Valuska Gábor

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)