Pesti Srácok

Betlehemi jászolkiállítás nyílt a Duna Palotában

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett és az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó alkotásokat mutatja be január 6-ig.

MTI

"Az alkotók szabadsága határtalan volt, amit a felhasznált anyagok gazdagsága, valamint a műfajok sokszínűsége is alátámaszt" - mondta Bába Szilvia, a Duna Palota művészeti és operatív igazgatója a pályázatra érkezett alkotások keddi díjátadóján.

PestiSracok facebook image

A pályázatra olyan, természetes alapanyagok felhasználásával készült műveket nyújthattak be a nevezők, amelyek a betlehemi jelenetet vagy annak szereplőit ábrázolják, a betlehemezés népszokásait örökítik meg vagy az adventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak, mint például a karácsonyfa-díszek, ünnepi terítékek, Mária-medálok, karácsonyi ajándéktárgyak. A Bibliában elmondottakhoz ragaszkodó művek mellett a betlehem mának szóló üzenetét megfogalmazó alkotásokat is vártak, amelyek készítésénél figyelembe vették azokat a problémákat, amelyek megválaszolásában a "karácsony titka" segíthet - idézte fel az AMKA pályázati felhívását Nagyné Varga Melinda, a fővárosi önkormányzat főosztályvezetője.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke kiemelte: "az IPOSZ és az AMKA olyan hagyományt teremtett ezzel a kiállítással, amellyel egyik legrégibb és legkedvesebb nemzeti hagyományunkat ápolhatjuk, lehetőséget adva a legkiválóbb magyar kézművesek számára, hogy betlehemi témájú alkotásaikat megismerhesse a közönség".

Az IPOSZ elnöke elmondta, hogy az idei felhívásra több mint 150 magyarországi és határon túli kézműves nevezte be alkotásait, és 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. Hangsúlyozta, hogy figyelemre méltó a pályázók széles köre, hiszen a nevezők között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, iparművészek, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

"Szimbolikus értékűnek tartom, hogy ennek a nagy múltú kiállításnak a Duna Palota ad otthont a Magyarság Házának támogatásával, hiszen a betlehemállítás és a betlehemezés az egész Kárpát-medencében a legismertebb és legelterjedtebb néphagyományok közé tartozik" - fűzte hozzá Németh László.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.