Pesti Srácok

Megnyílt a Fekete Civilizációk Múzeuma Dakarban

Macky Sall szenegáli elnök csütörtökön Dakarban megnyitotta a Fekete Civilizációk Múzeumát (MCN), az ötven éve készülő terv célja a fekete ember eredményeinek megörökítése az emberiség kezdeteitől napjainkig. Kína finanszírozta a több mint 30 millió eurós (9,7 milliárd forint) létesítmény építését és berendezését.

MTI

Az államfő jelképes szalagot vágott át és leleplezett egy táblát a monumentális épület előtt, amelynek egyebek mellett a dél-szenegáli casamance-i kerek ház volt az ihletője. Az építési munkálatok hét évvel korábban, Abdoulaye Wade előző elnök alatt kezdődtek. Macky Sall rövid látogatást tett a múzeumban Azali Assoumani Comore-szigeteki államfő - ő volt a múzeumlátogatásra érkezett egyetlen külföldi államfő -, valamint a kínai kulturális miniszter kíséretében.

PestiSracok facebook image

A nemzeti színházzal szomszédos épületében tartott előadáson több százan vettek részt, itt hagyományt és modern művészetet ötvöző dalokat, táncokat adtak elő, tisztelegve az ősök emléke, a fekete civilizációk jelentős személyiségei - közöttük Martin Luther King fekete amerikai polgárjogi harcos és Thomas Sankara Burkina Fasó-i forradalmár, majd elnök - előtt. A dakari múzeumhoz hasonló intézmények korszerűsítése, illetve építése Afrika-szerte a megfelelő infrastruktúra hiányába ütközik. A gyarmati időkben elszállított műkincsek visszaszolgáltatására több ország, közöttük Franciaország is ígéretet tett.

Hamady Bocoum, az új múzeum igazgatója szerint a 14 ezer négyzetméteres intézmény 18 ezer műtárgy befogadására alkalmas, az Afrikában több millió éve megjelent emberfélékkel kapcsolatos leletektől a kortárs afrikai műalkotásokig. Az MNC célja az "afrikai kulturális és tudományos örökséghez való hozzájárulás" - mondta az igazgató. Az afrikai civilizációk múzeumának tervét Léopold Sédar Senghor költő, Szenegál első elnöke (1960-1980) vetette fel az első - 1966. évi - Néger Művészeti Világfesztiválon.

Az Emmanuel Macron francia elnök számára november 23-án benyújtott, két egyetemi tanár, a francia Bénédicte Savoy és a szenegáli Felwine Sarr által készített jelentés a műkincsek visszaszolgáltatását szorgalmazza az egykori gyarmatosított országoknak.

Fotó: africamemorias.blogspot.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.