Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - Harminc éve hunyt el Szemes Mari

Haminc éve, 1988. december 10-én hunyt el Szemes Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas díjas színésznő, kiváló művész. Egyéniségéhez modern asszonyok hiteles ábrázolása állt a legközelebb, de klasszikus drámákban is sikeres alakítások fűződnek a nevéhez. Humora is kitűnő volt: a Ványadt bácsi című, hatalmas sikerű Csehov-paródiában Alfonzót is lejátszotta színről.

061.hu

Szemes Mari 1932. május 7-én született a felvidéki Sasváron, a mai Sastínban, Szlovákiában. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre tanítványa volt, 1952-ben kapta meg a diplomáját olyan nagy formátumú művészekkel együtt, mint Berek Kati, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Horváth Teri, Buss Gyula és Szénási Ernő. Első szerződése a Madách Színházhoz kötötte, majd Szegeden játszott. 1954-ben egy évadon keresztül a Petőfi Színházban lépett fel, ezután huszonkilenc évig volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze. 1984-ben átszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja maradt.

PestiSracok facebook image

Noha egyéniségéhez modern asszonyok hiteles ábrázolása állt a legközelebb, klasszikus drámákban is sikeres alakítások fűződnek a nevéhez. Játszotta Pék Máriát (Fejes Endre: Rozsdatemető), Lovasnét (Csurka István: Nagytakarítás), Gondos Esztert (Tamási Áron: Énekes madár), Angliai Erzsébetet (Robert Bolt: Éljen a királynő), Saroltot (Szörényi-Bródy: István, a király). Utolsó színpadi szerepe a Nemzeti Színházban a dajka volt Shakespeare Rómeó és Júliájában. 1949-ben állt először felvevőgép elé. Számos magyar filmben szerepelt, volt cselédlány (A harangok Rómába mentek, 1958), munkásasszony (Égre nyíló ablak, 1959), korcsmárosné (Kakuk Marci, 1973), nagymama (Napló gyermekeimnek, 1983). Egyik legemlékezetesebb alakítása Iboly, az átkozódó cigányasszony volt Mihályfi Imre 1985-ben forgatott Átok és szerelem című zenés tévéjátékában.

A humora is kitűnő volt. "Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!" - ma is kevés olyan magyar tévénéző akad, aki erre a mondatra ne emlékezne a Ványadt bácsi című, hatalmas sikerű Csehov-paródiából. Az ötpercenként elrebegett sóhajjal a dadust játszó Szemes Mari lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve még a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is. Művészi munkáját számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Két alkalommal kapott Jászai Mari-díjat (1960, 1970), 1979-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg. Hosszan tartó, súlyos betegségben ötvenhat évesen hunyt el Budapesten, 1988. december 10-én.

Fotók: szinhazkolonia.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.