Pesti Srácok

Vadon Napot rendez a Fővárosi Állatkert

Vadon Napot rendez pénteken a Fővárosi Állat- és Növénykert, amelyen a veszélyeztetett fajok védelmére kívánja felhívni a figyelmet.

MTI

A vadvilág világnapjának nemzetközi eseményeihez kapcsolódva a macskamaszkban vagy nagymacskát ábrázoló plüssjátékkal érkező gyermekek kedvezményes, 200 forintos jeggyel látogathatják pénteken az állatkertet. A kert egész területére kiterjed a főbejárattól induló, többállomásos játék, amelynek egyes állomáshelyein többek között az emberszabású majmok, a jegesmedvék, az orrszarvúk, a nagymacskák, valamint az év emlősének megválasztott hiúz védelmével, az illegális állatkereskedelem okozta problémákkal és az állatkert állatmentő tevékenységével ismerkedhetnek a látogatók, köztük elsősorban a gyerekek.

PestiSracok facebook image

A Varázshegyben lesz kézműves műhely és arcfestés, a Csillagtérben pedig délelőtt a Kis kamerák, nagyvadak című természetfilmet vetítik, amelyet közönségtalálkozó és a ragadozókról szóló beszélgetés követ Varga Livius zenésszel, a film főszereplőjével. Délben kezdődik az Állatok akcióban című etológiai állatbemutató, majd a Csökönyös kiselefánt és a többiek című interaktív bábelőadásra várják a közönséget. A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt 1973. március 3-án írta alá eredetileg 21 ország. Azóta 183-ra emelkedett a részes államok száma, Magyarország 1985-ben csatlakozott. Az ENSZ közgyűlése 2013-ban úgy határozott, hogy március 3-át, az egyezmény aláírásának évfordulóját a vadvilág világnapjává nyilvánítja.

A washingtoni egyezmény alapgondolata, hogy az illegális kereskedelem által veszélyeztetett fajok védelméhez nem elegendő az élőhelyen, a kibocsátó országokban intézkedéseket tenni, hanem a tranzitországokban, valamint a felvevőpiacokon is szigorúan kell szabályozni a szóban forgó állatok és növények, továbbá a belőlük készült termékek kereskedelmét. Az egyezménnyel kapcsolatos intézkedések komoly eredményeket hoztak például az elefántok, az orrszarvúk, a cetek, a főemlősök, a nagymacskák, a papagájok, valamint számos hüllő és trópusi növényfaj védelmében is.

A washingtoni egyezmény listájára eddig mintegy 36 ezer, a nemzetközi kereskedelemben érintett állat- és növényfaj került fel. A jelenleg 1003 egyedet számláló, úgynevezett első függelékes fajok már a kipusztulás szélére kerültek, ezért a legszigorúbb védelem alatt állnak, az egyezmény tiltja a velük való kereskedelmet. A második függelékben szereplő fajok ugyancsak veszélyeztetettek, de állományuk nincs kritikus helyzetben, ezért az egyezmény alapján bizonyos feltételek mellett és megfelelő engedéllyel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A harmadik függelékben azok a fajok szerepelnek, amelyeknek egy adott országban élő állománya számít fenyegetettnek, és a védelmükhöz nemzetközi összefogásra van szükség.

A washingtoni egyezmény ismerete a széles nyilvánosság számára azért is fontos, hogy egy utazás során a megvásárolni kívánt emléktárgyról a vásárló is tudja, hogy az az egyezmény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Kép: hirado.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!