Pesti Srácok

Magellán expedícióját világörökséggé nyilváníthatják

Spanyolország és Portugália közösen kezdeményezi, hogy a Magellán-expedíciót vegye fel az emberiség szellemi kulturális örökségi listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

MTI

Carmen Calvo spanyol kormányfőhelyettes és Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter hétfőn Madridban jelentette be javaslatát, amely annak apropóján született, hogy a világ körüli első expedíció kezdetének 500. évfordulója lesz ebben az évben, és ezt a két ország együtt ünnepli. A 193 eseményből álló programsorozat három éven keresztül zajlik majd, mivel ennyi ideig tartott a Föld legelső körülhajózása is, amelyre a portugál Fernando de Magellán (Fernao de Magalhaes) vezetésével indultak útnak 1519-ben.

PestiSracok facebook image

A kapitány két évvel később bekövetkezett halála után a spanyol Juan Sebastián Elcano fejezte be a küldetést. A 239 fős legénységéből mindössze 18-an tértek vissza. A megemlékezések részeként például koprodukcióban forgatott tévésorozat készül a fél évezreddel ezelőtti történelmi utazásról. Az expedíciót egy nagyszabású vándorkiállítás keretében is bemutatják. Emellett spanyol és portugál hajósok járják be ismét az első felfedezők útvonalát.

Bár a Magellán-expedíció öt hajójából csak egy tért vissza Spanyolországba - 1522. szeptember 6-án -, a vállalkozás mégis rendkívüli eredményekkel zárult: korábban ismeretlen állatfajokra bukkantak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt, és kiderült, hogy szükség van a dátumvonalra, mert a pontosan vezetett hajónapló egy nap eltérést mutatott az otthoni dátumhoz képest. Az expedíció a világ térképeinek teljes átrajzolását eredményezte: bizonyossá vált, hogy a Föld gömbölyű, valamint kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt alkot.

Képforrás: Mental Floss

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.