Pesti Srácok

Feltárul a műtárgyak titokzatos világa: TOP10 program a Műtárgyak Éjszakájára

A műtárgyak izgalmas univerzumát tárja elénk május 30. és június 1. között a Műtárgyak Éjszakája. Az immár harmadik alkalommal életre hívott esemény Budapest ötven helyszínén, több mint száz programmal várja a rejtélyes világ iránt érdeklődő közönséget. A háromnapos fesztiválon az érdeklődők betekintést nyerhetnek a múzeumok, műtermek, galériák és aukciósházak színfalai mögé.

061.hu

1. Beton & Art & Design/ Beton workshop | Rugógyár Galéria május 30, 18:00

PestiSracok facebook image

A betonban rejlő lehetőségek, betekintés a kulisszák mögé. Hogyan készülnek a beton műalkotások? Workshop a kiállító művészekkel: Nagy Zsófia, Tollas Erik és Veres Balázs és beton design szakemberekkel.

2. A Várfok Galéria kulisszái mögött | Várfok Galéria május 31, 16:00

A 28 éves Várfok Galéria az egyik legrégebbi, kortárs művészetet bemutató magángaléria Magyarországon. 1990 novemberében nyitotta meg kapuit az I. kerületi Várfok utcában. Az eltelt évtizedek során számos szerkezeti átalakuláson és fejlesztésen esett át, melynek eredménye a Várfok u. 11-es szám alatt található majd’ 300 m2-es kiállítótérrel rendelkező intézmény. A látogatók számára leginkább az impozáns kiállítótér ismert, amelyben havonta újabb és újabb kiállítások kerülnek megrendezésre a Galéria állandó művészkörének tagjainak alkotásaival. Kevésbé ismert azonban a Galéria művészeti könyvtára és archívuma, valamint egyedülálló raktára, mely több mint 1000 művet foglal magába. A Műtárgyak Éjszakája alkalmából kivételes lehetőséget kínálnak mivel kinyitják raktáruk ajtaját. A látogatók exkluzív betekintést nyerhetnek a mindennapokban a közönség elől elzárt, külünlegességeket rejtő Wunderkammerbe. Túl azon, hogy megismerkedhetnek a nemzetközi szintű, professzionális katalogizálási és műtárgytárolási rendszerükkel, olyan kuriózumok kerülnek elő, mint Mulasics László egyik első enkausztikával készített képe, Korniss Péter fotográfus különleges 1972-es cibakrómjai vagy Françoise Gilot lebegő vászna.

3.Tárlatvezetés Bátai Sándor kiállításán | Műcsarnok 05.30, 15:00

Bátai Sándor 1955-ben született Veszprémben. A hetvenes évek végén Veszprémből Kaposvárra került, mely időszak meghatározóvá vált művészi kifejezőeszközeinek megválasztásában. A legendás Csiky Gergely Színház díszletműhelyében dolgozott. Ország Lili, Donáth Péter, Erdély Miklós, Pauer Gyula hatása nyomon követhető munkáiban. Ebből az időszakból eredeztethető vonzódása az roncsolt felületek, az anyagok fizikai minőségének megmutatása iránt.

A 80-as években a Mártélyi Művésztelepen kezdett konstruktivista felfogásban dolgozni, kifejezéskészlete tömörebbé vált, többet foglalkozott az érzékelés relativitásával. 1995-ben talált rá a merített papírra mint újabb médiumra. Azóta folyamatosan dolgozik papírral, sorozatokat készít, némelyik a síkból kilépve térplasztika vagy relief hatását kelti. A Műcsarnok #Box-ban bemutatásra kerülő legutóbbi művei a lírai archaizmus (Szeifert Judit definíciója) műfajában készült közepes és kisebb méretű munkáit mutatjuk be.

4. Porcelánok Nagyításban – Hogyan Készült? | Óbudai Múzeum május 31, 17:00

Apró titkok egy kihalófélben lévő, ám csodálatos szakmáról - Az Óbudai Múzeum Törékeny Vágyak című kiállításához kapcsolódó előadás és exklúzív kurátori tárlatvezetés. A program a Törékeny Vágyak című kiállítás kurátori tárlatvezetésével indul, majd Szentgáli-Varga Szilárd porcelán mesterfestő az Óbudai Múzeum új időszaki kiállításában található műtárgyak bemutatásán keresztül vezeti be a résztvevőket a porcelánfestés mesterfogásaiba. Előadása során nagyító alá veszi a már megismert műtárgyakat. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy: melyik porcelán, milyen technikával készült, mi teszi könnyen eladhatóvá vagy éppen egyedivé? Hogyan ismerjük fel egy porcelánban az értéket?

https://www.youtube.com/watch?v=vUZ_n8j4yiM&feature=youtu.be

5. Így készül a kalap: a tomptól a keménykalapig | Virág Anna Műhelye június 1, 14:00

Ez az izgalmas öltözékkiegészítő ismét reneszánszát éli. Érdekel, hogy miből és hogyan készül a kalap? A kalapkészítő ezalkalommal műhelyében meséli el és mutatja meg, miként lesz a tompból kalap. (Max. létszám: 20 fő)

6. A világ legdrágább műtárgya, Kalandozás művészettörténetben és árverési toplistákon Leonardótól de Kooningig | KUBIC coworking május 30, 16:00

2017 novembere óta a világ legdrágább műtárgya Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye, amelyért a Christie’s New York-i árverésén 450.312.500 dollárt (119,462 milliárd forint) fizetett ki valaki. De vajon ki? És kik voltak a mű korábbi tulajdonosai? Hogyan, milyen izgalmas fordulatok után került az 1500 körül készült kép a másfél évvel ezelőtti árverésre? Vajon 1958-ban miért ért ugyanez a mű még csak 45 fontot egy aukción? És ugyan miért nem látható ma nyilvánosan a festmény annak ellenére sem, hogy egy múzeumba került? A fenti kérdések megválaszolásán túl szó lesz arról is, hogy hogyan szerepel ezen a csúcsművén kívül Leonardo a műtárgypiacon, illetve hogy kik azok a művészek, akik őt követik az összesített árverési toplistán. Előadó: Martos Gábor, műkereskedelmi szakíró.

7. Picassotól a David Hockney-ig: kulisszák mögött a Ludwig Múzeumban | május 30, 16:00

Barangolás a múzeum látogatóktól elzárt tereiben és gyűjteményi raktáraiban, Keith Haring, valamint a new yorki MET-ből hazatérő David Hockney híres művei között, aki a pop art kiemelkedő még élő alakja. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából egy hatalmas Európában és a tengeren túlon is látható utazó válogatás készült, amelyhez a Ludwig Múzeum a gyűjteményben található Ellenfény francia stílusban című festménnyel csatlakozott. David Hockney életművének egyik leghíresebb darabján a Louvre egyik erkélyén keresztül látunk annak franciakertjére. A londoni Tate Britian a párizsi Centre Pompidou és a New York-i The Metropolitan Museum of Art kiállításait követően a festmény jelenleg újra a Ludwig Múzeum raktárában van. A látogatók a gyűjteményi raktárban közelebbről is megismerkedhetnek a festménnyel, a gyűjteményi műtárgyak felkészítésének rejtelmeivel és a kölcsönzések folyamatával.

8. Szocialista plakátok az MKVM-ben | június 1, 11:00

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumkereskedelmi plakátgyűjteményében a reklámplakátok között művészileg is igen értékes példányok találhatók: a századelő szecessziós stílusú plakátjaitól kezdve az 1920-as 30-as évek modern magyar darabjaiig. Megtalálhatók a két világháború szükséggazdálkodásának hirdetményei, valamint a kereskedelmet érintő politikai tárgyú plakátok. A vendéglátósok kevésbé éltek a plakátok költséges propaganda lehetőségeivel, így e gyűjtemény jóval kisebb, mint a kereskedelmi. A vendéglátóhelyek közül elsősorban az éjszakai szórakozóhelyek adtak ki plakátokat, emellett az idegenforgalommal, és a kapcsolódó iparral kapcsolatos példányokat őriz a múzeum. Veress Kinga művészettörténész-muzeológus előadása keretében a résztvevők bepillantást nyerhetnek a múzeum plakáttárába, ezen belül kiemelten a szocialista plakátok gyűjteményébe. Az előadást színesíti, hogy a látogatóknak lehetőségük lesz olyan eredeti plakátokat is megtekinteni, melyet a nagyközönség máskor nem, vagy csak nagyon ritkán láthat.

9. A kortárs ékszer 21. századi mesterei: Baines, Bishoff, Bielander, Walker | KUBIC coworking
május 30, 15:00

A 20. század második felében fokozatosan egyre erősebb lett az igény, hogy a tradicionális aranyművesség és a divatékszer mellett peremhelyzetben lévő, korábban stúdióékszernek, ma kortárs ékszernek nevezett irányzat a képzőművészet részévé váljon. Az új műfaj emancipálódásának folyamatában fontos szerepet kapott, hogy a kortárs ékszer maga mögött hagyta az alkalmazott művészet és az aranyművesség mesterségének korlátait, mégis megőrizte, továbbvitte legjobb hagyományait. A kortárs ékszer Európában a hatvanas évektől, nálunk a 21. század elejétől egyre határozottabban tágítja a maga határait, újraértelmezi az ékszer fogalmát és szerepét a kultúrában.

10. Kompozit lény |Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria május 31, 14:00

Milyenek a kompozit lények? Hol találkozhatunk velük? Milyen állati és emberi tulajdonságokat, külső jegyeket tartanál fontosnak képzeletbeli figurád megalkotásakor? Az Útvesztő című kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás során Minótaurosz alakjából kiindulva mindenki próbára teheti fantáziáját és megtervezheti saját teremtményét, létrehozva egy közös, játékos bestiáriumot.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.