Pesti Srácok

Ománi írónő nyerte a Man Booker-díjat

Jokha al-Harthi ománi írónő nyerte el Celestial Bodies című regényéért a tekintélyes Nemzetközi Man Booker-díjat, az írónő könyve az első arab nyelven írt regény, amely elnyerte az elismerést, Jokha al-Harthi pedig az első ománi női szerző, akinek művét angolra fordították.

MTI

A külföldi szerzők angolul megjelent műveinek elismerésére alapított legrangosabb brit irodalmi díj 50 ezer fontos (18,6 millió forintos) fődíját egyenlően elosztva a győztes mű szerzője és fordítója, az angol Marilyn Booth kapja. A Celestial Bodies három lánytestvér történetét meséli el a rabszolgatartó múlttal és a modern társadalmi problémákkal küzdő sivatagi országban. A zsűrizést vezető Bettany Hughes történész úgy vélte, hogy a költői regény meghódítja az olvasók szívét és az elméjét is.

PestiSracok facebook image

A regény érzékeny témát, egyfajta tabut feszeget - mondta Jokha al-Harthi a díjátadási ünnepségen Londonban. "Azt gondolom, hogy az irodalom a legjobb fórum, hogy kibeszéljük az érzékeny kérdéseket. A rabszolgaság nemcsak Ománt érinti, hanem az emberiség történelmének a része" - fogalmazott az írónő, aki győzelmét úgy értékelte, hogy azzal ablak nyílt az arab nyelvű irodalomra.

Az idei év volt az utolsó, amikor a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport szponzorálta a díjat, a Booker-díjat gondozó alapítvány februárban jelentette be, hogy 18 év után a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány lesz az új főszponzor. A díj elnevezése is megváltozik: Nemzetközi Booker-díjnak fogják hívni.

Fotó: Press24.net

Ajánljuk még

A második Dárdai-fiú is hazatér a felnőtt válogatottba! – Dárdai Márton bejelentette: Magyarországot választja!

Exkluzív 2024 január 22.
A korábbi szövetségi kapitány, Dárdai Pál középső fia, a 24-szeres német utánpótlás-válogatott védő, Dárdai Márton ma hivatalosan bejelentette, hogy a jövőben a magyar labdarúgó-válogatottban kíván szerepelni. Ezzel hosszas találgatás végére tett pontot, egyben jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a legidősebb Dárdai-fiú, Palkó után a középső testvér, Márton számára is a magyar válogatott lett a választott nemzeti csapat.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.

A hit erejével – Két, hanyatlásra ítélt, mélyszegénységben élő falut mentett meg egy református lelkész házaspár

Exkluzív 2021 december 25.
Hanyatló falvakat ment a szlovák-magyar határon egy fiatal református lelkész házaspár, Tóth István és felesége, Viktória. Huszonegy évvel ezelőtt, amikor elvállalták a szolgálatot a Miskolctól hetven kilométerre fekvő Abaújvár gyülekezetében, azt mondták nekik, ne tervezzenek hosszú távra. Az öregedő, kétszáz lelkes faluban, valóban az Isten háta mögött alig több mint tucatnyian járhattak templomba. A hit erejével a legszegényebb falvakban, a határ mentén önfenntartó és valódi, családias közösséget építettek, aminek mások a csodájára járnak. A semmiből, valóban az Isten háta mögött, ahol magyar, betelepült szlovák és cigány él együtt, és ahol az érkezésük előtt nem látszott már a kiút. Ha azt kérdezzük, honnan volt fiatal lelkipásztorként mindehhez ereje, Tóth Viktória szerényen annyit mond: Istené a dicsőség, ők csak hittek benne, hogy az Úr nem ad olyan feladatot, amit ne lennének képesek elvégezni. Abaújváron kívül még egy kisebb szomszédos falu, Pányok is hozzájuk tartozik. Ők lettek abban a térségben a legnagyobb szolgáltató és munkáltató egyben: szociális és házi segítségnyújtó szolgálatuk ellátja az időseket és rászorulókat, gazdaságot és egy keresztény manufaktúrát is létrehoztak, jelenleg tizenöt család megélhetését biztosítják. Ez már önmagában is csoda volna, de a Tóth házaspár itt nem állt meg, a gyermekeket is maguk köré gyűjtötték; vannak, akik a gyülekezetben nőttek fel, váltak istenfélő, hívő felnőtté. Bábcsoportot alapítottak, amellyel az országot járják, gyülekezeti otthont építettek, Időközben Viktóriáékra bízták a gönci pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali intézményét is, amely majdnem csődbe ment. És ha ennyi szolgálat nem lenne elég: börtönök, fegyházak fogvatartottainak lelkét is mentik. Ma már a börtönbe szolgálni járó cursillósok észak-magyarországi központja is Abaújváron van.