Pesti Srácok

Márki-Zay egy kommunista ukrán költő szoboravatásával hajt fejet a kommunizmus áldozatai előtt

Márki-Zay egy kommunista ukrán költő szoboravatásával hajt fejet a kommunizmus áldozatai előtt

A Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhelyen szerdán szoboravatásának lehettünk szemtanúi. No, a városnak nem a magyar történelem jeles alakjaira esett a választása, pedig lett volna bőven kikből válogatni, hanem egy ukrán költő, Leszja Ukrajinka mellett tette le a voksát. Az időzítés nem véletlen, hiszen az orosz–ukrán háború nélkül nem került volna sor a szoboravatásra, mert hiába mondják azt, hogy Ukrajinka a világirodalom költői közül való, a fő érv, hogy szobrot állítottak neki Hódmezővásárhely közterületén inkább – finom fogalmazva – egy politikai „gesztus” Márki-Zayéktól Zelenszkijék felé. A baloldali politikust pedig az sem zavarta, hogy a kommunista ideológiát valló költő szoboravatására éppen azt a napot választotta, amelyen a sötét rendszer áldozataira emlékezünk.

Hódmezővásárhelyen a szerdai napon olyan dolog történt, amelyre az orosz–ukrán háború nélkül biztos nem került volna sor: felavatták Leszja Ukrajinka ukrán költő mellszobrát. Hogy mégis miért épp mellette döntött az hódmezővásárhelyi képviselő-testület? A válasz egyszerű: nem a munkássága, hanem sokkal inkább ukrán származása miatt. Mert Magyarországon az ellenzék politikusainak már ennyi is elég önmagában az elismeréshez és magasztaláshoz.

ukrán
Kommunizmus áldozataira fittyet hányva avatta fel az ukrán költő mellszobrát Márki-Zay Péter. 

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nem véletlenül kezdi azzal, hogy a világon már, legalábbis az ő tudomásuk szerint (!) ez a tizedik Leszja Ukrajinka szobor. A polgármester felsorolásba is kezdett, hogy mégis hol található meg a költőnőnek a szobra Ukrajnán kívül: Kanadában, Grúziában, Fehéroroszországban és Oroszországban. Utóbbi kettővel a polgármester megpróbálta teljes mértékben alátámasztani a szoborállítás szükségességét, mert ha ott vannak, akkor nálunk miért ne lehetne.

Persze, Márki-Zay állítását meg is lehet fordítani: Moszkvában (a polgármester állításával ellentétben nem Szentpéterváron) Leszja Ukrajinka emlékmű eltávolítását nem tartotta szükségesnek az orosz kormány, ami azt jelenti, hogy a kultúra megtartása – legalábbis egyelőre – fontosabb, mint az azzal történő politikai leszámolás, amely Ukrajnában már a háború kezdetén végbement és azóta is folyik. Emlékezzünk csak arra, hogyan próbáltak szabadulni az ukránok az neves orosz szerzők műveitől, mert abban az orosz imperializmus melegágyát látták és látják!

És akkor jöjjön a java!

Az ukrán költő a Kommunista Kiáltvánnyal is megajándékozta az ukránokat

Leszja Ukrajinka volt az, aki lefordította oroszról ukránra a Kommunista Kiáltványt! Vagyis a szoboravatás időpontját olyan „jól” sikerült megválasztani a baloldalnak, hogy az a kommunizmus áldozatainak emléknapjára esett! Arra a napra, amelyen annak az ideológiának az áldozatairól emlékezünk meg, akiknek a fő bűnük az volt, hogy nem akarták megtagadni hitüket és nem voltak hajlandóak betagozódni egy velejéig romlott, diktatórikus rendszerbe. Mégis, Márky-Zay úgy találta, hogy a legjobb nap Leszja mellszobrának felavatására február 25-e, amely napon éppen a kommunizmus áldozataira kellene megemlékeznünk.

A polgármester azzal próbálta menteni a menthetetlen helyzetet, hogy Leszja valójában csak 1902-ben fordította le ukránra a Kiáltványt, egy olyan időben, amikor még nem követelt halálos áldozatokat az ideológia. Mert Márky-Zay szerint:

Egészen más Lenin és Sztálin után kommunistának lenni. És egészen más volt azután kommunistának lenni, mielőtt bármilyen bűnt követett volna el a kommunizmus.

Szép mentés? Korántsem. Ugyanis a tény attól még tény marad (a kommunista pedig kommunista), ahogy az is, hogy gyalázat egy olyan személy szobrát felavatni e napon, aki bármiféle részt vállalt a kommunista eszmék terjesztésében.

És képzeljük el, hogy egy kommunista és feminista költőnek a szoboravatása után Márki-Zay, Fegyir Sándorral, Ukrajna budapesti nagykövetével karöltve megkoszorúzza a kommunizmus áldozatainak emlékművét. Az meg már csak hab a tortán, hogy egy mindez egy olyan helyzetben történik, amikor is az ukránok, Zelenszkijjel az élen önhatalmúlag döntenek arról, hogy a hazánk számára fontos Barátság-kőolajvezetéket nem indítják újra.

Ilyen gerinctelen és hazaáruló magatartást is csak a magyar ellenzék tud tanúsítani, ahogy arra már korábban is volt példa. 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.