Pesti Srácok

Mi az a Donroe-doktrína? Avagy Columbia lesz a következő célpont? - GEOrgPOLITIKA

A venezuelai támadás után Trump nyíltan fontolgatja a további akciókat az USA „hátsó udvarában”. A terv mögött a Donroe-doktrína áll – egy régi amerikai stratégia újraértelmezése a nyugati féltekére vonatkozóan.

A siker meghozta az étvágyat a továbbiakra? Az amerikai hadsereg venezuelai villámcsapásától lelkesedve Donald Trump elnök nyíltan fontolgatja a lehetséges további beavatkozásokat, ahogyan azt vasárnap is tette a floridai Washingtonba tartó repülőútja során. Saját politikáját már ő maga is "Donroe-doktrina" néven emlegeti. 

A Donroe-doktrina célkeresztjében: droglabor a columbiai dzsungelben
A Donroe-doktrína célkeresztjében: droglabor a columbiai dzsungelben

Trump: Mexikót a drogkartellek irányítják

„Columbia is nagyon beteg, és egy beteg ember uralja, aki szeret kokaint készíteni és eladni az Egyesült Államoknak” – mondta a republikánus elnök. „Ám ezt már nem sokáig fogja csinálni.” Egy riporter utánakérdezett: „Ez újabb katonai akciót jelent?” „Jól hangzik” – válaszolta Trump. Valószínűleg Mexikóval is „tenniük kell valamit”, annak ellenére, hogy nagyra értékeli az ország elnökét. Mert Mexikót drogkartellek irányítják.

Dánia bevetett Grönlandon egy újabb kutyaszánt

„És akkor ott van Grönland. Az orosz és kínai hajók mindenhol ott vannak – tehát Grönlandra szükség van a nemzetbiztonság érdekében”. Trump szerint, nagyon kellene nekik Dánia ezen területe mivel a dánok nem tudják kezelni ezt a fenyegetést: „Tudta, hogy Dánia nemrégiben fokozta a biztonságot Grönlandon? Bevetettek egy újabb kutyaszánt. Így van! Nagyszerű döntésnek tartották.” Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország határozottan elutasította Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó megújult területi igényeit. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „semmi joga” nincs a dán állam bármely részének annektálására.

Megerősítjük és érvényesítjük a Monroe-doktrínát, ez lesz a Donroe-doktrína

Venezuela óta Trump és kormányzatának tagjai meglehetősen nyíltan nyilatkoztak arról, hogy Amerika hogyan kíván a jövőben fellépni a világnak ezen a részén. Marco Rubio külügyminiszter: „Ez a nyugati félteke, itt élünk, és nem fogjuk megengedni, hogy ez a hemiszféra az Egyesült Államok ellenségeinek, versenytársainak és riválisainak működési bázisává váljon.” Ez azt jelenti: Az Egyesült Államok többé nem engedi meg a régió más szuverén államainak, hogy maguk döntsék el, mely országokkal és vállalatokkal tartanak fenn kapcsolatokat és bonyolítanak üzleti kapcsolatot. Ezt az új Nemzetbiztonsági Stratégia is rögzítette. A 15. oldalon ez áll: „Évekig tartó semmibevétel után az Egyesült Államok megerősíti és érvényesíti a Monroe-doktrínát, hogy helyreállítsa Amerika elsőbbségét a nyugati féltekén.” Ezt a doktrínát közel 200 évvel ezelőtt fogalmazta meg James Monroe elnök. Ettől kezdve megtiltotta az európai hatalmak bármilyen beavatkozását Latin-Amerikában. Trump keresztnevére hivatkozva a média mostantól „Donroe-doktrínaként” emlegeti az új amerikai külpolitikát, és maga Trump is használta már ezt a kifejezést.

Hegseth: „Ez elég cool.” 

Pete Hegseth védelmi miniszter tegnap egy csoport hadseregi újonc előtt szintén utalt a Monroe-doktrínára: „Voltak amerikaiak, akik már 1823-ban bevezették a Monroe-doktrínát” – mondta. „Itt vagyunk most, 2026-ban, és Trump elnök helyreállítja a dominanciát és az elrettentést a féltekénken. Önök is ennek az örökségnek a részesei lesznek. Ez elég cool.” Régóta nem használták az amerikai politikusok olyan gyakran a „dominancia” szót, mint az utóbbi napokban. A Nemzetbiztonsági Stratégia nyugati féltekéről szóló fejezetének legvégén ez a mondat található: „Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy kiszorítsuk azokat a külföldi vállalatokat, amelyek infrastrukturális projekteket hajtanak végre a régióban.” Úgy hangzik, mintha például az európai építőipari vállalatok, amelyek Latin-Amerikában aktívak, összetűzésbe kerülhetnének a Trump-adminisztrációval.

 

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.