Pesti Srácok

Mi az a Donroe-doktrína? Avagy Columbia lesz a következő célpont? - GEOrgPOLITIKA

A venezuelai támadás után Trump nyíltan fontolgatja a további akciókat az USA „hátsó udvarában”. A terv mögött a Donroe-doktrína áll – egy régi amerikai stratégia újraértelmezése a nyugati féltekére vonatkozóan.

A siker meghozta az étvágyat a továbbiakra? Az amerikai hadsereg venezuelai villámcsapásától lelkesedve Donald Trump elnök nyíltan fontolgatja a lehetséges további beavatkozásokat, ahogyan azt vasárnap is tette a floridai Washingtonba tartó repülőútja során. Saját politikáját már ő maga is "Donroe-doktrina" néven emlegeti. 

A Donroe-doktrina célkeresztjében: droglabor a columbiai dzsungelben
A Donroe-doktrína célkeresztjében: droglabor a columbiai dzsungelben

Trump: Mexikót a drogkartellek irányítják

„Columbia is nagyon beteg, és egy beteg ember uralja, aki szeret kokaint készíteni és eladni az Egyesült Államoknak” – mondta a republikánus elnök. „Ám ezt már nem sokáig fogja csinálni.” Egy riporter utánakérdezett: „Ez újabb katonai akciót jelent?” „Jól hangzik” – válaszolta Trump. Valószínűleg Mexikóval is „tenniük kell valamit”, annak ellenére, hogy nagyra értékeli az ország elnökét. Mert Mexikót drogkartellek irányítják.

Dánia bevetett Grönlandon egy újabb kutyaszánt

„És akkor ott van Grönland. Az orosz és kínai hajók mindenhol ott vannak – tehát Grönlandra szükség van a nemzetbiztonság érdekében”. Trump szerint, nagyon kellene nekik Dánia ezen területe mivel a dánok nem tudják kezelni ezt a fenyegetést: „Tudta, hogy Dánia nemrégiben fokozta a biztonságot Grönlandon? Bevetettek egy újabb kutyaszánt. Így van! Nagyszerű döntésnek tartották.” Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország határozottan elutasította Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó megújult területi igényeit. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „semmi joga” nincs a dán állam bármely részének annektálására.

Megerősítjük és érvényesítjük a Monroe-doktrínát, ez lesz a Donroe-doktrína

Venezuela óta Trump és kormányzatának tagjai meglehetősen nyíltan nyilatkoztak arról, hogy Amerika hogyan kíván a jövőben fellépni a világnak ezen a részén. Marco Rubio külügyminiszter: „Ez a nyugati félteke, itt élünk, és nem fogjuk megengedni, hogy ez a hemiszféra az Egyesült Államok ellenségeinek, versenytársainak és riválisainak működési bázisává váljon.” Ez azt jelenti: Az Egyesült Államok többé nem engedi meg a régió más szuverén államainak, hogy maguk döntsék el, mely országokkal és vállalatokkal tartanak fenn kapcsolatokat és bonyolítanak üzleti kapcsolatot. Ezt az új Nemzetbiztonsági Stratégia is rögzítette. A 15. oldalon ez áll: „Évekig tartó semmibevétel után az Egyesült Államok megerősíti és érvényesíti a Monroe-doktrínát, hogy helyreállítsa Amerika elsőbbségét a nyugati féltekén.” Ezt a doktrínát közel 200 évvel ezelőtt fogalmazta meg James Monroe elnök. Ettől kezdve megtiltotta az európai hatalmak bármilyen beavatkozását Latin-Amerikában. Trump keresztnevére hivatkozva a média mostantól „Donroe-doktrínaként” emlegeti az új amerikai külpolitikát, és maga Trump is használta már ezt a kifejezést.

Hegseth: „Ez elég cool.” 

Pete Hegseth védelmi miniszter tegnap egy csoport hadseregi újonc előtt szintén utalt a Monroe-doktrínára: „Voltak amerikaiak, akik már 1823-ban bevezették a Monroe-doktrínát” – mondta. „Itt vagyunk most, 2026-ban, és Trump elnök helyreállítja a dominanciát és az elrettentést a féltekénken. Önök is ennek az örökségnek a részesei lesznek. Ez elég cool.” Régóta nem használták az amerikai politikusok olyan gyakran a „dominancia” szót, mint az utóbbi napokban. A Nemzetbiztonsági Stratégia nyugati féltekéről szóló fejezetének legvégén ez a mondat található: „Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy kiszorítsuk azokat a külföldi vállalatokat, amelyek infrastrukturális projekteket hajtanak végre a régióban.” Úgy hangzik, mintha például az európai építőipari vállalatok, amelyek Latin-Amerikában aktívak, összetűzésbe kerülhetnének a Trump-adminisztrációval.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.