Pesti Srácok

Magyarország Európában az egyik legrégebbi jogállam - Horváth Attila Az Öregben

Magyarország Európában az egyik legrégebbi jogállam - ezt fejtegettük Dr. Horváth Attila alkotmánybíróval, utalva rra, hogy az Unióból Magyarország jogállamiságát kérdőjelezik meg rendszeresen. A professzor példának hozta, hogy a több mint ezer éves jogállamiságunk első királyunk, Szent István törvényeitől eredeztethető, amit követtek az Árpád Házi királyaink törvényei, az 1222-ben kiadott Aranybulla, amely az angol Magna Charta (1215)  után Európa  második történeti alkotmánya.

A történeti alkotmányt követte a Werbőczy Hármaskönyv, az 1848-as április törvények, majd a Deák Ferenc vezette 1867-es Kiegyezés törvényei.Tehát a jogállamiság-hangsúlyozta az alkotmánybíró nem volt ismeretlen számunkra. A Történeti Alkotmányunk megszüntetésére irányuló törekvések - főként a kommunizmus idején-, amikor a sztálini alkotmánnyal sutba dobták az elmúlt évszázadok törvénykezéseit, ezeknek a paragrafusait sem sikerültek  teljes körüen kidobni.. Horváth Attila idézte Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnökének a szavait: ,,Jogállamot nem lehet, nem jogállami eszközökkel felépíteni, kialakítani." 

Azaz a szerzett jogokat nem szabad feladni. Az alkotmánybíróval még beszéltünk az új Alaptörvényről, amely a rendszerváltás után 21 évvel született meg az ősi alkotmányosságunk alapján. Az Európa Unió követelései kapcsán -  migránsok beengedése, lmbtq, gender érzékenyítés...-az egyetemi tanár megjegyezte: amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor nem a szuverenitásunkat adtuk fel, hanem a feladatokat osztottuk meg egymás között. Ezért, ha a Történeti Alkotmányunkkal ellentétes követelések jelennek meg - szögezte le az alkotmánybíró-, akkor hivatkozhatunk az Alaptörvényünk paragrafusaira. Igaz-tette hozzá Horváth Attila- a kétharmados többséggel sok minden megváltoztatható, de ezzel óvatosan kell bánni és főként a magyarok identitására, érzékenységére figyelemmel. Hiszen ez a Történeti Alkotmány évszázadok óta együtt él a magyarsággal.   

Ez volt a központi téma Stefka István műsorában.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.