Pesti Srácok

Magyarország Európában az egyik legrégebbi jogállam - Horváth Attila Az Öregben

Magyarország Európában az egyik legrégebbi jogállam - ezt fejtegettük Dr. Horváth Attila alkotmánybíróval, utalva rra, hogy az Unióból Magyarország jogállamiságát kérdőjelezik meg rendszeresen. A professzor példának hozta, hogy a több mint ezer éves jogállamiságunk első királyunk, Szent István törvényeitől eredeztethető, amit követtek az Árpád Házi királyaink törvényei, az 1222-ben kiadott Aranybulla, amely az angol Magna Charta (1215)  után Európa  második történeti alkotmánya.

A történeti alkotmányt követte a Werbőczy Hármaskönyv, az 1848-as április törvények, majd a Deák Ferenc vezette 1867-es Kiegyezés törvényei.Tehát a jogállamiság-hangsúlyozta az alkotmánybíró nem volt ismeretlen számunkra. A Történeti Alkotmányunk megszüntetésére irányuló törekvések - főként a kommunizmus idején-, amikor a sztálini alkotmánnyal sutba dobták az elmúlt évszázadok törvénykezéseit, ezeknek a paragrafusait sem sikerültek  teljes körüen kidobni.. Horváth Attila idézte Sólyom László egykori köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnökének a szavait: ,,Jogállamot nem lehet, nem jogállami eszközökkel felépíteni, kialakítani." 

Azaz a szerzett jogokat nem szabad feladni. Az alkotmánybíróval még beszéltünk az új Alaptörvényről, amely a rendszerváltás után 21 évvel született meg az ősi alkotmányosságunk alapján. Az Európa Unió követelései kapcsán -  migránsok beengedése, lmbtq, gender érzékenyítés...-az egyetemi tanár megjegyezte: amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor nem a szuverenitásunkat adtuk fel, hanem a feladatokat osztottuk meg egymás között. Ezért, ha a Történeti Alkotmányunkkal ellentétes követelések jelennek meg - szögezte le az alkotmánybíró-, akkor hivatkozhatunk az Alaptörvényünk paragrafusaira. Igaz-tette hozzá Horváth Attila- a kétharmados többséggel sok minden megváltoztatható, de ezzel óvatosan kell bánni és főként a magyarok identitására, érzékenységére figyelemmel. Hiszen ez a Történeti Alkotmány évszázadok óta együtt él a magyarsággal.   

Ez volt a központi téma Stefka István műsorában.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.