horváth attila
A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg
A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek – magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit.
„Újra itt vannak a Lenin-fiúk, a Lenin-lányok” – Dr. Horváth Attila és az Öreg
A 133 napig tartó Tanácsköztársaság alatt több mint 500 ártatlan embert végeztek ki. Volt, hogy saját kezűleg. Az úgynevezett Lenin-fiúkat Szamuely Tibor alapította, a félelmetes fekete bőrkabátosok válogatás nélkül gyilkoltak. Eszméjük Marxtól és Lenintől ered, a lényeg az erőszak, mások tulajdonának elrablása és a hatalom minden áron való megtartása. Az Öreg ezúttal Dr. Horváth Attila alkotmánybíróval beszélgetett.
Magyarország előbb volt jogállam, mint bármelyik nyugati ország – Horváth Attila és az Öreg
Az új Alaptörvény jogfolytonossága Szent István törvényeiből, az Aranybullából, a Werbőczy-féle Hármaskönyvből, az 1848–49-es törvényekből, az 1867-es kiegyezés törvényeiből ered, nem pedig az 1949-es sztálinista alkotmányból. Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora volt az Öreg vendége.
Médiajogi konferencián elemezték a magyarországi helyzetet
Médiajogi konferenciát szervezett a Pest Megyei Kormányhivatal. A Sajtó és média a jog tükrében elnevezésű rendezvényen Horváth Attila alkotmánybíró, Koltay András rektor, Szánthó Miklós médiaalapítványi elnök, valamint Buczkó Péter ügyvéd elemezték a magyar és a nemzetközi média helyzetét, valamint az aktuális joggyakorlatot.
"Túléltük hát, bár igénybe vett" – Íme, László Petra portréfilmje Stefka Istvánról és a Kádár-korról szóló pódiumvita (videók és galéria)
Miért emlékeznek sokan ma is nosztalgiával a Kádár-korszakra? Milyen illúziókra, hazugságokra építették a gulyáskommunizmust? Hogyan kezdtek felébredni, magukra találni és megerősödni azok, akik a rendszer igazi ellenfelei lettek? Hogyan lehetett túlélni? Kik voltak a valódi rendszerváltók és kik az árulók, akiknek feladata a belső bomlasztás és a kommunisták politikai karanténból való kiemelése volt? És főként: hogy lehetséges az, hogy harminc évvel a rendszerváltás után, az Alaptörvénybe foglaltak ellenére visszatérhetett az önkormányzati hatalomba a kommunista nómenklatúra maradványa? Többek közt ezeket a kérdéseket vitattuk meg a "Túléltük hát, bár igénybe vett" mottójú pódiumbeszélgetésen Selmeczi Gabriella rendszerváltó politikus, a budaörsi Fidesz alapítója, Alexa Károly rendszerváltó értelmiségi, a diktatúrában meghurcolt Mozgó Világ szerkesztőségének egykori helyettes vezetője, Horváth Attila rendszerváltó jogász, egyetemi tanár, a Független Jogász Fórum alapító tagja, ma alkotmánybíró, valamint lapigazgatónk, Stefka István rendszerváltó újságíró részvételével. A vita moderátora Huth Gergely főszerkesztő volt. A múlt pénteki, a Premier KultCafé csordultig megtelt nagytermében tartott rendezvényünkön László Petra és férje, László Gábor Stefka István kalandos és tanulságokkal teli pályájáról szóló portréfilmjét is bemutattuk, amely Az Öreg címet kapta. Nézze meg a teljes filmet és a beszélgetés vágatlan videóját!
Felesleges volt a hangulatkeltés a zalaegerszegi iskolaigazgató kinevezése körül
Kínos pillanatokat élhet meg a balliberális gittegylet: továbbra is Horváth Attila marad a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, aki nemrégiben azt a hírt osztotta meg közösségi oldalán, hogy a minisztérium elutasította a pályázatát, így pedig még egy évre sem kaphat megbízást. Facebookos bejegyzésében azt írta, ő úgy tudja, "a helyi erők nem engedik", hogy ő legyen továbbra is az igazgató.
Horváth Attila alkotmánybíró a Polbeatben: Itt a demokráciának nagy hagyománya van, egy ellenzéki puccsnak nincs sok esélye (videó)
Nincs új a nap alatt, az 1848-as békés márciusi forradalom heteiben is a Habsburgok által felbérelt provokátorok próbálták erőszakra buzdítani a pesti csőcseléket - emlékeztetett a legutóbbi Polbeatben Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész és egyetemi tanár, Stefka István és Huth Gergely kérdésére válaszolva, hogy a többségi társadalomnak meddig kell eltűrnie az erőszakos kisebbség törvénytelen próbálkozásait a hatalom megragadására. A történelmi hasonlatoknál maradva Horváth Attila megjegyezte azt is, hogy az őszirózsás forradalom se nem volt őszirózsás, se nem volt forradalom, hiszen külföldről segített szervezkedők buzdították államcsínyre a Budapesten bujkáló katonaszökevényeket. "Jó volna kideríteni a moszkvai levéltárakból azt is, hogy Kun Béláék pontosan milyen támogatással és utasítással érkeztek vissza Magyarországra" - tette hozzá.
A jogállamot és a demokráciát támadja az ellenzék? - Horváth Attila alkotmánybíró a Polbeatben! (ÉLŐ 19 órától!)
Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, alkotmánybíró lesz Stefka István és Huth Gergely vendége a mai Polbeatben, akitől (szigorúan nem alkotmánybírói, hanem közismert jogtörténészi minőségében) megkérdezzük: átlépi-e a demokratikus, jogállami kereteket az ellenzék, amikor erőszakra, blokádra és más törvénysértésekre buzdítja a híveit, illetve amikor a közüzemek megzavarásával, a rendőrök megtámadásával, vagy éppen az MTVA munkatársai személyiségi jogainak megsértésével igyekszik felhívni magára a figyelmet? Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a sokat emlegetett, Soros György nevével fémjelezhető nemzetközi hálózat folyamatos beavatkozása a magyar és más európai országok közéletébe mennyire egyeztethető össze az unió és Magyarország jogrendjével? Várjuk Önöket kedd este hét órától ITT, a képernyő elé, vagy személyesen a budai Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe!
A mi felefősségünk, hogy a rendszerváltás után elmaradt az igazságtétel - mondta Horváth Attila a Polbeatben
A mi felelősségünk, hogy az állampárt és a kommunista rendszer kiszolgálói, szekértolói, például a vérbírák vagy a megtorlás levezénylői nem lettek elszámoltatva, jellemzően magas nyugdíjjal, a Rózsadombra visszavonulva éltek a rendszerváltás után, miközben a 80-as évek ellenzéki csoportjainak a tagjai nyomorognak - jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő adásában Horváth Attila jogtörténész alkotmánybíró, az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja. "Hányan tiltakoztak ez ellen? Voltak milliós tüntetések, amelyen a felelősségre vonást követeltük volna?" - tette fel a kérdést Horváth Attila.
Ajánljuk még
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
