horváth attila
A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg
A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek – magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit.
„Újra itt vannak a Lenin-fiúk, a Lenin-lányok” – Dr. Horváth Attila és az Öreg
A 133 napig tartó Tanácsköztársaság alatt több mint 500 ártatlan embert végeztek ki. Volt, hogy saját kezűleg. Az úgynevezett Lenin-fiúkat Szamuely Tibor alapította, a félelmetes fekete bőrkabátosok válogatás nélkül gyilkoltak. Eszméjük Marxtól és Lenintől ered, a lényeg az erőszak, mások tulajdonának elrablása és a hatalom minden áron való megtartása. Az Öreg ezúttal Dr. Horváth Attila alkotmánybíróval beszélgetett.
Magyarország előbb volt jogállam, mint bármelyik nyugati ország – Horváth Attila és az Öreg
Az új Alaptörvény jogfolytonossága Szent István törvényeiből, az Aranybullából, a Werbőczy-féle Hármaskönyvből, az 1848–49-es törvényekből, az 1867-es kiegyezés törvényeiből ered, nem pedig az 1949-es sztálinista alkotmányból. Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora volt az Öreg vendége.
Médiajogi konferencián elemezték a magyarországi helyzetet
Médiajogi konferenciát szervezett a Pest Megyei Kormányhivatal. A Sajtó és média a jog tükrében elnevezésű rendezvényen Horváth Attila alkotmánybíró, Koltay András rektor, Szánthó Miklós médiaalapítványi elnök, valamint Buczkó Péter ügyvéd elemezték a magyar és a nemzetközi média helyzetét, valamint az aktuális joggyakorlatot.
"Túléltük hát, bár igénybe vett" – Íme, László Petra portréfilmje Stefka Istvánról és a Kádár-korról szóló pódiumvita (videók és galéria)
Miért emlékeznek sokan ma is nosztalgiával a Kádár-korszakra? Milyen illúziókra, hazugságokra építették a gulyáskommunizmust? Hogyan kezdtek felébredni, magukra találni és megerősödni azok, akik a rendszer igazi ellenfelei lettek? Hogyan lehetett túlélni? Kik voltak a valódi rendszerváltók és kik az árulók, akiknek feladata a belső bomlasztás és a kommunisták politikai karanténból való kiemelése volt? És főként: hogy lehetséges az, hogy harminc évvel a rendszerváltás után, az Alaptörvénybe foglaltak ellenére visszatérhetett az önkormányzati hatalomba a kommunista nómenklatúra maradványa? Többek közt ezeket a kérdéseket vitattuk meg a "Túléltük hát, bár igénybe vett" mottójú pódiumbeszélgetésen Selmeczi Gabriella rendszerváltó politikus, a budaörsi Fidesz alapítója, Alexa Károly rendszerváltó értelmiségi, a diktatúrában meghurcolt Mozgó Világ szerkesztőségének egykori helyettes vezetője, Horváth Attila rendszerváltó jogász, egyetemi tanár, a Független Jogász Fórum alapító tagja, ma alkotmánybíró, valamint lapigazgatónk, Stefka István rendszerváltó újságíró részvételével. A vita moderátora Huth Gergely főszerkesztő volt. A múlt pénteki, a Premier KultCafé csordultig megtelt nagytermében tartott rendezvényünkön László Petra és férje, László Gábor Stefka István kalandos és tanulságokkal teli pályájáról szóló portréfilmjét is bemutattuk, amely Az Öreg címet kapta. Nézze meg a teljes filmet és a beszélgetés vágatlan videóját!
Felesleges volt a hangulatkeltés a zalaegerszegi iskolaigazgató kinevezése körül
Kínos pillanatokat élhet meg a balliberális gittegylet: továbbra is Horváth Attila marad a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, aki nemrégiben azt a hírt osztotta meg közösségi oldalán, hogy a minisztérium elutasította a pályázatát, így pedig még egy évre sem kaphat megbízást. Facebookos bejegyzésében azt írta, ő úgy tudja, "a helyi erők nem engedik", hogy ő legyen továbbra is az igazgató.
Horváth Attila alkotmánybíró a Polbeatben: Itt a demokráciának nagy hagyománya van, egy ellenzéki puccsnak nincs sok esélye (videó)
Nincs új a nap alatt, az 1848-as békés márciusi forradalom heteiben is a Habsburgok által felbérelt provokátorok próbálták erőszakra buzdítani a pesti csőcseléket - emlékeztetett a legutóbbi Polbeatben Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész és egyetemi tanár, Stefka István és Huth Gergely kérdésére válaszolva, hogy a többségi társadalomnak meddig kell eltűrnie az erőszakos kisebbség törvénytelen próbálkozásait a hatalom megragadására. A történelmi hasonlatoknál maradva Horváth Attila megjegyezte azt is, hogy az őszirózsás forradalom se nem volt őszirózsás, se nem volt forradalom, hiszen külföldről segített szervezkedők buzdították államcsínyre a Budapesten bujkáló katonaszökevényeket. "Jó volna kideríteni a moszkvai levéltárakból azt is, hogy Kun Béláék pontosan milyen támogatással és utasítással érkeztek vissza Magyarországra" - tette hozzá.
A jogállamot és a demokráciát támadja az ellenzék? - Horváth Attila alkotmánybíró a Polbeatben! (ÉLŐ 19 órától!)
Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, alkotmánybíró lesz Stefka István és Huth Gergely vendége a mai Polbeatben, akitől (szigorúan nem alkotmánybírói, hanem közismert jogtörténészi minőségében) megkérdezzük: átlépi-e a demokratikus, jogállami kereteket az ellenzék, amikor erőszakra, blokádra és más törvénysértésekre buzdítja a híveit, illetve amikor a közüzemek megzavarásával, a rendőrök megtámadásával, vagy éppen az MTVA munkatársai személyiségi jogainak megsértésével igyekszik felhívni magára a figyelmet? Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a sokat emlegetett, Soros György nevével fémjelezhető nemzetközi hálózat folyamatos beavatkozása a magyar és más európai országok közéletébe mennyire egyeztethető össze az unió és Magyarország jogrendjével? Várjuk Önöket kedd este hét órától ITT, a képernyő elé, vagy személyesen a budai Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe!
A mi felefősségünk, hogy a rendszerváltás után elmaradt az igazságtétel - mondta Horváth Attila a Polbeatben
A mi felelősségünk, hogy az állampárt és a kommunista rendszer kiszolgálói, szekértolói, például a vérbírák vagy a megtorlás levezénylői nem lettek elszámoltatva, jellemzően magas nyugdíjjal, a Rózsadombra visszavonulva éltek a rendszerváltás után, miközben a 80-as évek ellenzéki csoportjainak a tagjai nyomorognak - jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő adásában Horváth Attila jogtörténész alkotmánybíró, az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja. "Hányan tiltakoztak ez ellen? Voltak milliós tüntetések, amelyen a felelősségre vonást követeltük volna?" - tette fel a kérdést Horváth Attila.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
