Pesti Srácok

A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg

A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg

A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek – magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit.

A bírói függetlenség nem létezett – szögezte le az alkotmánybíró –, hiszen maguk a bírók is a kommunista párt tagjai voltak, és a párt utasításait végre kellett hajtaniuk. Ebben kiemelkedő szerepet játszott Olti Vilmos, Majos Ákos, Tutsek Gusztáv, Biszkuné dr. Tóth Matild, dr. Borbély és dr. Vida, akik a legtöbb halálos ítéletet hozták, és sokan mások. Ezek közül többen a Horthy-korszak bírái voltak, csak nemes egyszerűséggel átálltak Rákosiék és Kádárék mellé. (Egyébként a két véres korszak kivégzetteinek száma meghaladja az 1000 főt, Zinner Tibor "A kádári megtorlás rendszere" című könyve szerint.)

Horváth Attila szerint a kommunisták vérengzései több motívumból tevődtek össze. Egyrészt a félelem a hatalom elvesztése miatt, ugyanis egy törpe kisebbség uralkodott a társadalom többsége felett. Másrészt meg kellett felelniük a szovjet katonai megszállók kívánságainak. Harmadrészt a marxi ideológia, amely alapjaiban az erőszakra épült. Marx azt vallotta, hogy a hatalmat csak erőszakkal, vérrel lehet megszerezni, és megtartani is úgy lehet, ha az emberi jogokat kiküszöbölik.

PestiSracok facebook image

Maga a kommunista államszervezet is egy megtorló apparátusra épült; a cél az ellenség fizikai megsemmisítése volt. Maga Rákosi is úgy sajnáltatja magát – idézte a pártfőtitkár szavait az alkotmánybíró – hogy

9 millió fasiszta felett kell uralkodnom."

 

A kegyetlenség és szenvtelenség is a kommunisták sajátja volt. Horváth Attila a kordokumentumokat idézte: amikor Rajkékat, Szőnyiéket és Pálffyékat kivégezték, Kádár, Farkas Mihály, Gerő és Péter Gábor francia konyakkal ünnepelték a "sikeres akciót". Sőt, Péter Gábor abban lelte örömét, hogy az Andrássy út 60-ban felhozatta az irodájába Mindszenty József hercegprímást, akit verőlegényeivel levetkőztettek, és addig rugdosták, míg a főpap elájult.

Horváth Attila a kommunisták áldozatai kapcsán felhozta a Magyar Közösség perét, amelyben 250 embert tartóztattak le, és 227 embert elítéltek. A fő vád ellenük a köztársaság elleni szervezkedés volt. A perben többek között Donáth Györgyöt, a fővádlottat kivégezték. Több ok is vezetett a kirakatperhez. A vádlottak jelentős része értelmiségi politikus volt, akik részt vettek a nácik elleni mozgalomban, és Rákosi azt vallotta, hogy akik a németekkel szemben ellenálltak, azok a szovjetek ellen is fel fognak lépni. De a kirakatper célja nem a Magyar Közösség megsemmisítése, hanem a Kisgazdapárt szétverése volt. Ugyanis- fogalmazott az alkotmánybíró- az 1945-ös választáson még a szovjet fegyverek árnyékában is 57 százalékot vittek el a kisgazdák. A kommunisták mindössze 16 százalékot. Így elindult a hajsza. A mentelmi jogokkal rendelkező Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én (a kommunizmus áldozatainak emléknapja ma) a szovjetek letartóztatták és Szovjetunióba hurcolták. A Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnöknek Rákosi azt üzente, hogy maradjon Svájcban, mert ha hazajön úgy jár, mint Kovács Béla. A szintén kisgazda Varga Bélát, a nemzetgyűlés elnökét is menekülésre kényszerítették, így sikerült szétverni a legnagyobb pártot, szabad út előtt állt egy előrehozott választás a kékcédulázással és a kommunisták hatalomra jutásával.

A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak, hiszen az elnyomó apparátus addig működött”

 

– erősítette meg az egyetemi tanár. Horváth Attilával arról is beszéltünk, hogy a jelen hatalmi harcok, a neomarxizmus, neoliberalismus, a globalista és woke mozgalmak mennyire jelentenek veszélyt Magyarország számára? Ebben a kérdésben Horváth Attila optimista: szerinte a gyűlöletre alapozó erők nem győzhetik le a szeretet erőit.

Hallgassa podcastjainkat útközben, telefonon és autóban! Iratkozzon fel Spotify-csatornánkra ITT, vagy Apple-telefont használóknak az iTunes-csatornánkra IDE KATTINTVA.

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.