kommunista bűnök
A törvénytelenségek az első szabad választásokig tartottak – Horváth Attila és az Öreg
A legrettenetesebb kommunista terror idején is volt humora a magyar népnek – magyarázta Horváth Attila, a Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, aki azt a korabeli szóbeszédet idézte, miszerint a vádlott felszólt a pulpituson ülő bírónak: "Bíró úr, nem jól értettem, öt év?" Mire a válasz: "Nem, kötél!" Ez jellemző volt a Rákosi- és a Kádár-korszak megtorló éveire, amikor koncepciós perekben zsinórban küldték a halálba a vérbírók és a vérügyészek a kommunista rendszer vélt ellenségeit.
Mező Gábor: Ne viseljék közterületeink erkölcsi hullák és kommunisták nevét!
"A mi dolgunk az, hogy elérjük, több erkölcsi hulláról, több kommunistáról, több Szabó Ervinről, Göncz Árpádról vagy Janikovszky Éváról itt ne legyen elnevezve semmi sem. Ha kell, megvívjuk ezt a harcot, mert ehhez nem is kell hősiesség. Wittner Mária teret akarunk, Pákh Tibor utcát akarunk, Krassó György sarkot akarunk. Semmi mást, csak az igazságot. Az igazságunkat. A hazánkat" - írta ki Mező Gábor író, a kommunista félmúlt kutatója A hálózat című Facebook-oldalára.
Ez itt a kérdés: miért kellett a jogi csűrcsavar, hogy Horn Gyula kommunista bűnös lehessen?
Ügyes jogi csavarral eszközölte ki három magánszemély a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását Horn Gyula személyéről, kommunista szerepvállalásáról, és érte el végül, hogy az MSZP egykori miniszterelnöke, a kádári pártállam karhatalmistája és későbbi funkcionáriusa nevét ne viselhesse közterület. A Fővárosi Törvényszék mostani döntésével többéves huzavona végére kerülhetett pont - írta meg a Magyar Nemzet, így a fővárosi XIII. kerületben meg kell változtatni a Horn Gyula sétány nevét. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorában a bravúr elismerésén túl az volt a fő téma, hogy miért van szükség csűrcsavarokra az Alaptörvény és a jó erkölcs érvényesítéséhez és miért próbálja relativizálni, mentegetni a baloldal Horn Gyula 1956-os, illetve a Kádár-rendszerben, a rendszerváltoztatáskor, majd az 1994-98-as miniszterelnöksége idején elkövetett súlyos bűneit?
„Minél több idő választ el a Kádár-korszaktól, annál többen mondják azt, hogy akkor jobb volt” – Fejet hajtott a kommunizmus áldozatai előtt a SZORAKÉSZ
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján szerte az országban számos helyen tartottak koszorúzásokat, megemlékezéseket. A Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) Óbudán, a szervezet által megálmodott és felállított GULAG-emlékműnél tartott gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést.
„Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” – A mai napon Mindszentyre emlékezünk
A mai napon Mindszenty Józsefre emlékezünk, halálának negyvennyolcadik évfordulóján. Nemcsak úgy gondolhatunk rá vissza, mint Magyarország utolsó hercegprímására, annál sokkal nagyobb szerepet játszott a történelmünkben. Ő nemzetünk hősévé, vértanújává vált. Felszólalásaiban, emlékirataiban, prédikációiban nyíltan felvette a harcot a kommunizmus és a nemzeti szocializmus embertelen eszméivel szemben. Meghatározó személy lett magyar- és nemzetközi szinten is a Római Katolikus Egyház életében. Ezt az emléket a mai napig őrzik, számtalan helyen találkozhatunk a világban szobraival és a róla elnevezett intézményekkel. De ki is volt ő valójában? Erről beszélgettünk Czuczor Gergellyel, a Rubikon Intézet tudományos munkatársával.
Az 1945 és 48 közötti politikai elit is bűnös a svábok tönkretételében, nemcsak a komcsik
Nagy Imre bűntetteinek listája számos – idézzünk fel egy újabbat is a kitelepítések megkezdésének évfordulója kapcsán. Ő volt ugyanis a belügyminiszter, amikor számos gonosztette előtt és után aláírta a svábok szétzúzásáról döntő rendelkezést. Egy évszázadok óta gazdaságilag, kulturálisan és társadalmilag is virágzó közösséget töröltek el a komcsik. Semmiben sem menti fel őket, de Európa számos államára jellemző volt ekkoriban, hogy a nácik gaztetteire hivatkozva milliókat tettek tönkre azért, mert németek.
Varga Judit: A GULAG a rettenet és a borzalom szinonimája - A Szovjetunióba hurcolt nemzettársainkra emlékezett a SZORAKÉSZ
Méltóságteljes megemlékezésen rótta le tiszteletét és kegyeletét a Szovjetunióba hurcolt, közel egymillió honfitársunk előtt a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ). Az óbudai GULAG-emlékműnél megtartott eseményen Varga Judit igazságügyi miniszter és Menczer Erzsébet a SZORAKÉSZ elnöke mondott emlékező beszédet.
Rettegtek tőlük az ÁVH-sok, ezért Recskre kerültek – Máig feltáratlan az ártatlanul elhurcolt magyar vasutasok sorstragédiája
Bár a kommunisták rémtettei közül a „Magyar GULAG”, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek. Ilyen annak a közel kétszázötven vasutasnak a tragédiája is, akik megjárták a recski poklot, s akikre a leszármazottak emlékeztek a Keleti pályaudvar oldalában lévő emléktáblánál.
"Itt senki nem pénzért, hanem mindenki elhivatottságból dolgozik!" – Egyhangú döntéssel ismét Menczer Erzsébetet választották a SZORAKÉSZ elnökévé (PS-exkluzív!)
Immáron egy emberöltő óta végzi különleges jelentőségű tevékenységét a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, ismertebb nevén a SZORAKÉSZ. A bő három évtized alatt felbecsülhetetlen értékű munkát végzett az egykori szovjet rabok szenvedéseinek megismertetésében és az áldozatok emlékének méltó ápolásában. Nemcsak ez teszi azonban egyedivé a SZORAKÉSZ-t, hanem az is, hogy körükben tartózkodva az ember valóban egy nagy családban érezheti magát. A szervezet közelmúltban lezajlott tisztújító közgyűlése – amely egyhangúlag meghosszabbította az eddig elnök, Menczer Erzsébet mandátumát – alkalmat teremt a mögöttünk hagyott időszak értékelésére és a jövőbe tekintésre. A szervezet régi-új elnökével ezek apropóján készítettünk interjút.Ajánljuk még