Varga Judit: A GULAG a rettenet és a borzalom szinonimája - A Szovjetunióba hurcolt nemzettársainkra emlékezett a SZORAKÉSZ
Méltóságteljes megemlékezésen rótta le tiszteletét és kegyeletét a Szovjetunióba hurcolt, közel egymillió honfitársunk előtt a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ). Az óbudai GULAG-emlékműnél megtartott eseményen Varga Judit igazságügyi miniszter és Menczer Erzsébet a SZORAKÉSZ elnöke mondott emlékező beszédet.
Még az égiek is emlékezni akartak. Az elmúlt napok borongós, ködös, igazi novemberi időjárása után kisütött a Nap november 25-én reggel. Ez a nap éppen tíz éve, Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő, a SZORAKÉSZ elnöke előterjesztésére emléknap lett, méghozzá a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt, közel egymillió nemzettársunk emléknapja.
Négy évvel ezelőtt, 2018 nyarán a kormány támogatása eredményeképpen megépült Óbudán, az Árpád fejedelem útján a GULAG-emlékmű, amely az emléknapi rendezvény állandó színhelye lett. Jóleső érzéssel nyugtázható, hogy Magyarország Kormánya minden évben fontosnak érzi a személyes képviseletet a megemlékezésen. Az avatóünnepségen maga Orbán Viktor miniszterelnök mondott emlékező beszédet.
Több mint jelképes, hogy a kormány képviseletében idén Varga Judit igazságügyi miniszter volt az ünnepség szónoka. Jelképes, mert ezen honfitársaink – akik közé a malenkij robotra elhurcolt hadifoglyoktól kezdve, a koholt vádak alapján elítélt és GULAG-ra kerülő magyarok egyaránt besorolhatók – jelentős részének soha nem szolgáltatott igazságot a földi igazságszolgáltatás. Ha a szerencsésebbek közé tartoztak, és egyáltalán élve hazakerültek a sztálini pokolból, akkor is hátrányos helyzetű, megalázott, háttérbe szorított emberekként kellett tovább élniük saját hazájukban, ahol tilos volt beszélniük mindarról, amit elszenvedtek.
Sok egyéb mellett ezért is nagyon fontos az emlékezés, a múltban történt borzalmak felidézése, a kegyeletünk és a tiszteletünk kifejezése, és ezért is olyan jelképes, hogy az igazságügyi miniszter asszony személyében van jelen a megemlékezésen a kormány.
Az emléknap létrejöttében, valamint a GULAG-emlékmű megvalósításában elévülhetetlenek a SZORAKÉSZ érdemei. A szervezetet az egykor a feleségével együtt Kolimán raboskodó Menczer Gusztáv hozta létre még a rendszerváltozás hajnalán, alapítója halála óta pedig a lánya, Menczer Erzsébet vette át a stafétát. Úgy volt méltó tehát, hogy az idei megemlékezésen is Menczer Erzsébet szóljon először az örvendetesen nagy létszámú jelenlévőkhöz.
„A malenkij robotra elhurcoltakat, a szovjet GULAG poklába ítélet nélkül, vagy koncepciós eljárásban, fogolyként kiszállított embereket villanyjárta szögesdrótok mögé zárták, kényszermunkára fogták, olyan körülmények között, amelyekhez sem munkaeszköz, szerszám nem volt, sem megfelelő orvosi ellátás. S naponta, többször is közölték velük, hogy nem kell elszámolnia az őrségnek az ő életükkel. A kiszabaduló, még életben lévő foglyokkal hazatérésükkor közölték, hogy a történetekről senkivel nem beszélhetnek. Sem egymással, sem családjukkal… Mindezt magam is megtapasztaltam a saját családomban.”
A SZORAKÉSZ elnöke felidézte néhány, közismert közéleti személyiség és egyházi méltóság nevét, akiket az emberellenes bolsevik ideológia nevében hurcoltak, vagy akár gyilkoltak meg.
„Most, amikor fejet hajtunk azok előtt, akiknek emberi jogait a történelem során a megszállók, a kommunisták, a XX. század tömeggyilkos hatalomépítői semmibe vették, európai polgárként, és igaz magyarokként arra is gondolnunk kell, hogy nem engedhetjük meg azt, hogy a megemlékezés, a tanúságtétel, a történelem tanulságainak továbbadása jogát valamiféle hangsúly-áthelyezéssel ismét elvegyék tőlünk.”
Menczer Erzsébet emlékezése után Varga Judit igazságügyi miniszter megemlékező beszéde következett, aki a világhírű cseh író, Milan Kundera gondolatait idézte fel.
„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a XX. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek meg.”
Ehhez kapcsolódva Varga Judit kiemelte, hogy minden generációnak kötelessége a tapasztalatok továbbadása, így a mostani generációé is. Különösen igaz ez azokra a borzalmakra, amelyeket a Szovjetunióba hurcolt nemzettársaink elszenvedtek.
„A GULAG a rettenet és a borzalom szinonimája volt, amelyet ráadásul tilos volt kimondani!”
Az emlékezés fontossága kapcsán Varga Judit azt hangsúlyozta, hogy mennyire nagy jelentősége volt annak a tíz évvel ezelőtti kezdeményezésnek, amely november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította.
„Az emlékezés azért is fontos, mert tanulni, okulni lehet belőle. A szeretetlenség gyűlölethez vezet, a gyűlölet pedig szenvedést hoz. Nagyon fontos, hogy ezt soha ne felejtsük el”
A beszédek után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatánál és fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt. A megemlékezést Pregitzer Fruzsina színművész mély beleéléssel előadott szavalata és Ötvös Csilla operaénekes csodálatos Ave Maria-éneke tette még szebbé, méltóságteljesebbé.
Vezető kép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond az Árpád fejedelem útján lévő GULAG-emlékműnél, 2022. november 25-én. A szerző felvétele.
