Pesti Srácok

Médiajogi konferencián elemezték a magyarországi helyzetet

Médiajogi konferencián elemezték a magyarországi helyzetet

Médiajogi konferenciát szervezett a Pest Megyei Kormányhivatal. A Sajtó és média a jog tükrében elnevezésű rendezvényen Horváth Attila alkotmánybíró, Koltay András rektor, Szánthó Miklós médiaalapítványi elnök, valamint Buczkó Péter ügyvéd elemezték a magyar és a nemzetközi média helyzetét, valamint az aktuális joggyakorlatot.

A Pest Megyei Kormányhivatal közleményében azt írta: a rendezvényen Tarnai Richárd kormánymegbízott elmondta, hogy a média feladata a történések torzításmentes közvetítése, a jognak pedig az igazság szolgálóleányának kell lennie, ezek az állítások azonban a mai gyakorlatban sokszor nem állják meg a helyüket.

Horváth Attila alkotmánybíró a magyarországi média helyzetét mutatta be a rendszerváltás előtti és az azt követő időszakban. Kiemelte: a szocializmus időszakában a pártállam erős kontrollt gyakorolt a média felett, ezt a hatalmat, kapcsolati tőkét pedig a rendszerváltást követően is sikerrel mentette át az utódpárt és a hozzájuk kötődő személyek.

Koltay András az állami- és magánszabályozásról, valamint a szociális hálózat felületeiről, a médiaszabályozás és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról beszélt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozta: az internettel kapcsolatos kezdeti várakozások, amelyek a szólásszabadság demokratizálódását vetítették előre, nem váltak valóra; a szolgáltatók befolyásolási kísérletei rendszeresen tapasztalhatók.

PestiSracok facebook image

Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke szerint a magyar balliberális média azért frusztrált, mert korábbi véleményformálási monopóliuma megszűnt, a kommunikációs tér kiegyensúlyozottabbá vált, azonban még mindig nem beszélhetünk médiaegyensúlyról.

Buczkó Péter ügyvéd interaktív előadásában gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy a személyiségvédelem és a média kapcsolatában milyen eltérő a megítélés, a bírói döntések és joggyakorlat.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.