Pesti Srácok

A mi felefősségünk, hogy a rendszerváltás után elmaradt az igazságtétel - mondta Horváth Attila a Polbeatben

A mi felelősségünk, hogy az állampárt és a kommunista rendszer kiszolgálói, szekértolói, például a vérbírák vagy a megtorlás levezénylői nem lettek elszámoltatva, jellemzően magas nyugdíjjal, a Rózsadombra visszavonulva éltek a rendszerváltás után, miközben a 80-as évek ellenzéki csoportjainak a tagjai nyomorognak - jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő adásában Horváth Attila jogtörténész alkotmánybíró, az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja. "Hányan tiltakoztak ez ellen? Voltak milliós tüntetések, amelyen a felelősségre vonást követeltük volna?" - tette fel a kérdést Horváth Attila.

Huth Gergely, Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére az alkotmánybíró elárulta, ha akkor Sólyom László helyében lett volna, akkor átengedte volna az Alkotmánybíróságon a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot.

Az ügynöklistákról azt mondta, hogy nehéz kérdés azok nyilvánosságra hozása, mert kinek segítenénk a listák közzétételével?

PestiSracok facebook image

1956 tagadóiról, árulóiról, vagy azokról, akik a mai napig ellenforradalomnak nevezik a forradalmat és szabadságharcot Horváth Attila kijelentette, kellő távolságtartással kellene néznünk őket, mert ha reagálunk rájuk, vitázunk velük, akkor még mi emeljük fel őket. "1956-ot csak az állampárti elit örökösei tagadják" - tette hozzá.

Nézze meg a teljes Polbeatet!

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.