rendszerváltás
Semmi sem történik véletlenül – Az MDF–SZDSZ-paktum háttere (2. rész)
Ezt olvashatjuk ennek a cikknek az első részében: "Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik manapság Magyarországgal a politikában, miért léteznek ma is olyanok, akik hajlandóak pénzért, hatalom reményében elárulni hazájukat, miért teszik mindezt ugyanazoknak a leszármazottai, ugyanannak az ideológiának a szolgálatában, akkor vissza kell tekintenünk jó néhány évtizedre, hogy magyarázatot kapjunk."
Leszámolásról, éles bárdról és rendszerváltásról ír a HVG-n a vörösterrort visszasíró Tóta W. Árpád
„Szabadságért, egyenlőségért, testvériségért esetleg. De azért, hogy szerezzük vissza a Matolcsy gyerek Porschéját... hát, ez valószínűleg megfeküdné még a Békemenet gyomrát is. Rendszert váltani csak így lehet: országos szemétszedéssel. Különben minek váltanánk rendszert egyáltalán, ugyebár” – írta Tóta W. Árpád legutóbbi írásában, amelynek a lengyel helyzetről kellett volna szólnia, nem arról, hogy mit tenne a kormány tagjaival és a jobboldaliakkal.
"Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
Már az előző rendszerváltással is csak a szocialisták jártak jól, és most újra erre készülnek
Ismét rendszerváltás kell Magyarországon – ezzel a mondattal sokkolta csütörtök reggeli Facebook-hallgatóságát Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő. A szocialista politikus a talán nem szándékosan ironikus Rendszerváltás című programból mutatott be részleteket, lényegében mindent is megígérve nemcsak a rendvédelmiseknek, hanem a rendvédelmisek helyett.
Taxisblokád és a pizsamás interjú – Harminc éve halt meg az első szabadon választott magyar miniszterelnök (II. rész)
Antall József 1990. október 18-án az Egyesült Államokba látogatott az elnök meghívására. Idősebb George Bush a Fehér Házban fogadta a magyar miniszterelnököt és személyes barátságáról biztosította. Erről az eseményről a balliberális média finnyásan, lekezelően, nem a kiemelt helyen számolt be. Egyébként ez máig tart, csak most a fő ellenség Orbán Viktor. Antall hazatérve viszont már nagyon beteg volt, azonnal kórházba került. Megműtötték.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A liberális értelmiség már a nyolcvanas években megkezdte a magyar jobboldal és úgy általában a magyar nép ellen felépíteni az antiszemitizmus vádját
Az M5-ön sugárzott Vörös polip című történelmi dokumentumsorozat hatodik része egy dermesztő fikciós jelenettel zárul. A szocializmus üzleti vonalát képviselő káderek kimondják: a választások után minden ugyanúgy megy tovább, mint eddig. „Az újak? Akik választást nyernek majd? Azok bohócok lesznek, pofáznak majd demokráciáról, visszasírják a Horthy-rendszert. [...] Jöhetnek a fasiszta majmok! Ugrálhatnak! Nevetségessé fogjuk őket tenni.”
Antall József három éve – Harminc éve halt meg az első szabadon választott magyar miniszterelnök (I. rész)
Antall Józsefről, az első szabadon választott miniszterelnökről életében mondtak rosszat és jót, de inkább negatív volt a megítélése. Arisztokratikusnak, fensőbbségesnek tartották, a Horthy-rendszer adminisztrációja visszahozatalának kísérletével vádolták, de ezekben a balliberális sajtóvéleményekben több volt a rosszindulat, az irigység, mint a valóság.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A rendszerváltással csak a keleti fosztogatókat cseréltük nyugati fosztogatókra, a helyi rablók megmaradtak
Bő három évtized telt el a rendszerváltoztatás óta, és még mindig nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy mi is történt pontosan az átmenet éveiben. Miért maradt el a katarzis? Miért élték túl a pártállami kapcsolatrendszerek sértetlenül a szocializmus bukását? Miért nem nyerhettük vissza egy pillanatra sem gazdasági szuverenitásunkat? Milyen erők uralták a hazánkat már akkor, amivel nem volt elég tudás, erő – de talán akarat sem – szembeszállni?
Még a rendszerváltás ellopását is lehazudta a Hálózat – Honi felderítés (Videó)
Nincs közös katarzis, nincs nemzeti sikerélmény a rendszerváltásban, és ez nem ok nélküli. Csak sok-sok egyéni kiábrándulás története van, a csalódásé. Amit elsikkasztottak a magyaroktól a kommunizmus évtizedei alatt, abból szerezték meg a maradékot a kommunizmus bukásakor ugyanazok a tolvajok. A kommunista diktatúra gazdasági, véleményformáló és titkosszolgálati hálózatát szinte teljes egészében átmentették a rendszer/módszerváltáson, így értelemszerűen a tényleges hatalmat is. Ez a polip mindent átfont a karjaival, mindenhol a régi elvtársak szekerét tolta és szennyesét mosta, minden nemzeti szellemiségű igyekezetet lefojtott, nevetségessé tett. A kommunizmus véget ért 1989–90-ben, de az atlantistává átöltözött kommunista hálózat befolyása nem – az még ma is jelen van az életünkben. Kikből áll ez a hálózat? Hogyan lettek az ÁVH-s terroristákból a színfalak mögött impexes üzletemberek, kultúraszervezők meg humoristák, a kínvallatók burokban született gyerekeiből pedig a színfalak előtt nyugatos mintademokraták? Mező Gáborral, a Hálózat kutatójával jártunk utána Magyarország 1945 utáni többszöri megnyomorításának.Ajánljuk még
Magyar B. Tamás válasza a Telex cikkére, avagy egy „orosz propagandista” unortodox gondolatai
A buta kisfiú nem érti, hogy a nem buták miért sikeresek
A buta kisfiú szerint a magyarok rendszerváltásra készülnek jövőre, de mi eláruljuk, hogy NEM.
"Hazudik, rágalmaz, de a bíróság előtt felel majd" - nem engedte el a baloldal a Szőlő utcát
„Kiabálni tud, alaptalanul vádaskodni tud, a szemembe nézni nem tud" - mondta a párbeszédes politikusnak Rétvári Bence.
Párkapcsolati tanácsok hülye horvátoknak
Diszklémer: nem állítjuk, hogy minden horvát hülye. Kizárólag a politikusaik, és a következő sorokban nekik adunk párkapcsolati tanácsokat, hogy ne járjanak úgy, mint Borat Pamela Andersonnal.
