rendszerváltás
Kinek jelentett Csurka? – Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr a Polbeatben
Immáron tizenegy éve, hogy nincs közöttünk a rendszerváltozás időszakának egyik legnagyobb gondolkodója, legélesebb szemű kritikusa, Csurka István drámaíró, politikus, akinek munkásságáról nemrég jelent meg egy új életrajzi kötet, amely új megvilágításba helyezi a sokak által ellentmondásosnak tartott politikai figurát. A Csurka István – Néhány tanulmány egy életpálya megértéséhez címmel megjelent, a könyvhétre időzített tanulmánykötetből kiderül, miért választotta a Raszkolnyikov fedőnevet, mi történt beszervezése után, és hogyan élte meg a népi mozgalom egyik vezéralakja a rendszerváltás időszakát. Borvendég Zsuzsanna a könyv bemutatóján felidézte: a Színművészeti Főiskolára járó Csurka erőteljes habitusa predesztinálta egyfajta vezéregyéniség szerepkörre, amely az 1956-os események idején csúcsosodott ki – ez vezetett végül a beszervezéséhez is. Erről és a rendszerváltás időszakáról, valamint a népi mozgalom fellángolásáról, bukásáról és továbbéléséről beszélget Szalai Szilárd Borvendég Zsuzsanna és Köő Artúr történészekkel a Polbeatben, csütörtökön 19 órától az R56 Szabadságharcos Sörözőben.
Ezt még mi sem hisszük el: Dobrev az 1990 előtti pártfejesek meggazdagodása ellen szólalt fel (Karanténvlog)
1848. március 15-e minden magyar szívbe vért pumpál, minden magyar lelket fellelkesít. Egyedül a mai magyarországi baloldal nem tud mit kezdeni a forradalom és szabadságharc eszméjével és emlékével. Idén is megmutatták, hogy semmit sem jelent nekik a nemzet, hiszen csak másokat ócsároltak, szélsőbaloldali szlogeneket hangoztattak és nem a magyar szabadság volt fontos a számukra, hanem az ukránokat említették példaként, akik folyamatosan gyalázzák a magyarságot. Így árulták el ismét a magyar nemzetet, így tettek nyíltan hitet amellett, hogy minden fontos, csak a hazájuk nem az. A Karantén össze is szedett egy szép kis csokrot a rettenetes beszédekből, a lézengő maradék hívek előtt megtartott, jellegtelen és gyűlölködő zagyvaságokból. Természetesen nem maradt ki az ukrán kokárdát dicsőítő Karigeri, de a Gyurcsány-szekta sem, hiszen Gyurcsány és felesége is beszédet mondott. A szokásos demagóg fröcsögés mellett Dobrev még egy lépéssel tovább ment az eddigi lenini úton, hiszen képes volt azzal példálózni, hogy együtt küzdöttünk 33 éve a rendszerváltásért, és olyan országban akar élni, ahol nem az 1990 előtti pártfejesek haverjai kerülnek pozícióba. Mindezt belemondta saját hívei arcába, akik minimális gondolkodási hajlammal észrevehették volna, hogy saját vezetőik hazudnak pofátlanul az arcukba. Végül Tordai Bence is képbe került, aki a zöld halandzsa mellett putyinozott és orbánozott egyet, az ünneppel azonban ő sem tudott mit kezdeni. Nézzétek ti is a Karanténvlogot és iratkozzatok föl a Youtube-csatornánkra is!
Uniót a történelmünkkel!
Azt most hagyjuk, hogy méltó-e a nemzeti ünnepeinket politikai üzengetésekkel telezsúfolni! Végül is március 15., augusztus 20. és október 23. is politika volt a maga korában, szóval ne kényeskedjünk! Az viszont biztos, hogy rémesen unalmas, ahogy több száz, vagy akár ezer évvel ezelőtti mondatokra próbálják ráerőltetni az aktuális mondanivalót. Pedig legyünk nyugodtak: sem Szent István, sem Kossuth vagy Széchenyi nem üzentek semmit a XXI. századnak! Hiába idézgetik őket politikusok, régi idők nagy embereitől nem kiragadott mondatokkal, hanem célok és életművek megértésével tanulhatunk. Ez a valóban használható üzenetük.
„...ha a csapból büdös víz folyik, akkor arról beszélni kell” – Emlékezés Nagy Gáspár költőre
Könyveimet rendezgetem és rábukkantam egy 2006. februári Hitel folyóiratra. Ebben találtam egy Nagy Gáspár-cikket a könyvemről, Lírai lábjegyzet a „rendszerváltás regényéhez”. Arról a költőről van szó, aki először merte megemlíteni Nagy Imre nevét és a felelősöket, a gyilkosokat.
Aki szembeszállt a kommunistákkal és a határon túl is képviselte a magyarságot – Elhunyt Duray Miklós, a felvidéki magyarság vezetője
Hetvenhét éves korában elhunyt Duray Miklós, a szlovákiai rendszerváltás kulcsfigurája, politikus, író, a felvidéki magyarság vezéralakja. Duray rendíthetetlenül kiállt a szlovákiai magyarok érdekeiért, mind a kommunista diktatúra idején, mind pedig a rendszerváltást követő évtizedekben.
Elhunyt Kaposvár rendszerváltó polgármestere
Életének hetvenhetedik évében elhunyt Szabados Péter, Kaposvár rendszerváltás utáni első szabadon választott polgármestere – közölte a város polgármesteri hivatala pénteken.
A magyar politika legnagyobb köpönyegforgatói – Drámai videó mutatja be az SZDSZ valódi történetét (Videó)
A harmadik magyar köztársaság történetének vitathatatlanul legnagyobb köpönyegforgatói. Vagy mégsem? Ha az SZDSZ prominenseinek múltját tekintjük, akkor megérthetjük, hogy valójában a rendszerváltás liberális pártjának oszlopos tagjai meggyőződéses kommunisták, maoisták és rendszerkegyelt fiókák voltak, akikben gyakorlatilag kódolva volt az összeállás az állampárt korifeusaival.
EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!
32 éve volt a taxisblokád – A taxisok közt sok volt kommunista hálózati személy hergelte a tüntetőket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Spontán tüntetésnek indult, de a volt kommunista állambiztonsági hálózat munkatársai hamar átvették az irányítást az 1990-es taxisblokád idején. Az események során az SZDSZ együttműködve a CIA-val, illetve a kádári titkosszolgálat volt munkatársaival meg akarta puccsolni az Antall József vezette MDF-kormányt. Vannak arra vonatkozó információk, hogy a taxisblokád idején az SZDSZ korifeusai a Szabadság téri amerikai nagykövetségen tárgyaltak – állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A szakértő szerint a taxisok között sok volt kommunista hálózati személy hergelte a tüntetőket. 32 éve a globalista erők és egy nemzeti kormány küzdelme zajlott Magyarországon. Részletek a videóban, amelynek apropóját nemcsak az évforduló, hanem a napokban a hazai mozikba kerülő Blokád című film adja. A beszélgetésben korabeli videofelvételeket is megmutatunk, illetve idézünk Huth Gergely és Mező Gábor nagy sikerű Lejáratás és bomlasztás – A Hálózat örök című dokumentumfilmjéből.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
